Koncentrált, összehangolt akciókra készül a hat szakszervezeti konföderáció. A többség bízik abban, hogy tartós lesz az új frigy. Vannak azonban, akik szerint bekeverhet az „oszd meg és uralkodj” taktikája.
A külön megegyezések nem gyengítenek?
A Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre nem gondolja, hogy ha Orbán Viktor megegyezik például a rendvédelmi szakszervezetekkel a korkedvezményes nyugdíjról, akkor az gyengíthetné a konföderációs összefogást. Ellenkezőleg. Szerinte ha a rendvédelmiek ésszerű kompromisszumot tudnak kötni, az a többieknek is azt üzeni, hogy érdemes kiállni magukért.
Az Értelmiségi Szakszervezeti (ÉSZT) tömörülés elnöke, Kuti László egyetértett ezzel. Attól, hogy egyes szakszervezetek részeredményeket érnek el a saját, ágazati ügyeikben, még szolidárisak lehetnek a többiekkel – jelentette ki. Sőt, erősödhet az összetartás. Persze volt már arra példa, hogy a hatalom engedményekkel osztotta meg a szakszervezeteket – adott utat némi kételynek.
Lesz-e felszalámizás?
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Varga László sem gondolja, hogy az ágazati kezdeményezések gyengítenék a szakszervezeti összefogást. Már csak azért sem, mert kölcsönösen támogatják egymás törekvéseit. Másrészt a közös, mindenkit érintő problémák (mint például a munka törvénykönyve tervezett megváltoztatása), megmaradnak attól, hogy egy-egy ágazat egyes problémái esetleg megoldódnak.
Ennek ellenére nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a kormány megossza a szakszervezeteket. Ehhez annyit fűzött hozzá még: ha hagyjuk magunkat felszalámizni, akkor meg is érdemeljük! Azonban azt is kijelentette: tartja annyira érettnek a szakszervezeteket, hogy ilyesmire ne kerüljön sor.
A szakszervezeti vezetőkön múlik?
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Borsik János úgy látja, hogy a kormány nemcsak az OÉT mellőzésével nehezítette meg a dolgukat. A sajtóban is megpróbálta a szakszervezetek ellen hangolni a közvéleményt (például azt sulykolva, hogy a nyugdíjba küldött rendvédelmi dolgozók életerős emberek). Ez a demagógia pedig hat – tette hozzá.
Ennek ellenére azt reméli, hogy nem lesz képes megosztani az erőiket. Hozzátette azonban, hogy mivel a játék többszereplős, s már eddig is voltak kísérletek az összefogás szétzilálására, semmi sem lehetetlen. Úgy vélte, a szakszervezeti vezetőkön áll vagy bukik a dolog. Megállják-e, hogy ne hívják a miniszterelnököt külön tárgyalni és ne menjenek hozzá négyszemközti megbeszélésre.
A Liga nem vadult meg
A vasúti dolgozók még az előző kormány idején kezdtek sztrájkba, mert szeretnének részesedni a MÁV-Cargo privatizációjából. Eddig nem értek el sikert. A Liga Szakszervezetek és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke, Gaskó István azonban úgy látja, ez már nem késik soká. Tárgyalnak a kormánnyal és az továbbra sem vitatja a követelésüket. Már csak a megállapodást kell tető alá hozni. Gaskó abban bízik, hogy július első vasárnapjára, a vasutas napra már a zsebekben lesz a pénz.
S hogy a vasutasok megszelídíthetőek-e ezzel a gesztussal? Gaskó leszögezte: sem a VDSZSZ sem a Liga nem vadult meg. A privatizációs követelések még 2007-ből valók. Azokat a sebeket pedig, amiket a mostani kormány ütött a vasutasokon és a ligásokon is, ez nem gyógyítja be. Az egykulcsos adórendszer bevezetésére, a sztrájktörvény, a munka törvénykönyve módosítására és a többi sérelemre sem lesz ez orvosság – jelentette ki.
Aki nincs veled, az nincs is?
Törvénysértő módon nem hívták össze eddig az OÉT-et. Miért? A szakszervezeti vezetők nem igazán tudták a választ. De elképzelésük azért volt róla. A tavalyi első OÉT-en azt mondta a miniszterelnök, hogy a kormány a munkáltatókat és a munkavállalókat is képviseli – emlékeztetett Kuti László. Lehet, hogy ennek a gondolatnak a folytatása a mellőzés – vélte. Vagy egyszerűen nem tetszik nekik, hogy másnak is van véleménye, és nem akarják meghallgatni. Borsik Jánossal együtt azt is elképzelhetőnek tartották, hogy a kormány félt a nyilvános tárgyalásoktól.
Varga László viszont úgy értékelte az elmúlt egy évet, hogy a kormány semmibe vette a szociális partnereket és a párbeszédet is, ezért nem hívta össze az OÉT-et. Mindezt úgy, hogy közben a munkáltatókkal tárgyaltak. Arról szólt az egész, hogy aki nincs veled, az nincs is. Aki pedig nincs, azzal nem kell tárgyalni.
Az OÉT miatt egyébként léptek a konföderációk. Egységes kezdeményezésükre az európai szakszervezeti szövetség május 20-i athéni kongresszusán elítélte a magyar kormány gyakorlatát és felszólította a párbeszéd megkezdésére.
Pénteki hír, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium újjászervezi az érdekegyeztetés elavult modelljét. Létrehozza a gazdaság és a társadalom teljes egészét lefedő új szervezetet, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, amelybe beleolvad az OÉT, a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórum (GEF). A tárca indoklása szerint erre azért van szükség, mert a három szervezet eddig egymással párhuzamosan, sok témában átfedéssel működött.
