A Mol-Szurgutnyeftegaz üzlet már a Bajnai-kormány idején napirenden volt. Akkor két megoldás jött szóba, ám a hatalmas finanszírozási terhek miatt végül elmaradt az üzlet – írja a nol.hu.
Az egyik forgatókönyv szerint kizárólag a Szurgutnyeftegaz és a magyar kormány kapott volna szerepet a tranzakció lebonyolításában. Ám az végül meghiúsult, mert a költségvetési törvény módosítását igényelte volna, és ahhoz minden parlamenti párt támogatása szükségeltetik. A Fidesz pedig, mivel már készült a kormányzásra, és magának akarta a Mol-üzletet, vélhetően nem járult volna hozzá a jogszabály-módosításhoz.
A másik elképzelés szerint egy külső szereplőt vontak volna be az ügyletbe, amely vevőként megszerzi a Molban lévő orosz tulajdonrészt, és a saját mérlegében szerepelteti, míg a magyar állam opciós jogot szerez rá. De mivel a megoldás méregdrágának és politikailag támadhatónak bizonyult, végül ezt is elvetették.
A Népszabadság úgy tudja, a Bajnai-kormánynál is szóba került, hogy az ügyletet az IMF-hitel még le nem hívott részletéből valósítsák meg, ám elég határozott ellenállásba ütközött az ötlet a pénzügyi szervezet részéről.
A most megvalósult üzletért sem lelkesedik az IMF – írja az Origo. Magyarországi képviselőjük arra figyelmeztetett, hogy a tőlük kapott hitel eredeti célja a lejáró államadósság finanszírozására vagy a bankrendszer megmentése lett volna. Irina Ivascsenko a Wall Street Journalnak adott interjújában elmondta azt is, hogy az IMF vezetőinek hamarosan sorra kerülő értekezletén a Valutaalap kifejti hivatalos véleményét is Magyarország csökkenő költségvetési és külső tartalékairól.
