Atkári János a Népszavában elképzelhetőnek nevezi, hogy még ebben a ciklusban több új közterhet is bevezetnek. Szerinte azt azonban korai jósolni, hogy ez képes-e érdemben növelni az adóbevételeket. Tarlós István főtanácsadója azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a lakosság helyett a munkáltatókat terhelő adót vezetnek be, amelyet a városi tömegközlekedés, a BKV fenntartására fordítanának.
Ezen túlmenően a főváros nemrég elfogadott, 2014-ig szóló gazdaságpolitikai koncepciója több más olyan adónem ismételt bevezetését is felvetette, melyeket 1935-ben vetett ki utoljára Budapest – írja a lap, amely szerint ilyen a belépőjegyekre kivetett „vigalmi” adó vagy a fővárosi tűzoltó-hálózatra fordítandó tűzoltási járulék. A koncepció tartalmazza továbbá az úthasználati adó, vagy „dugódíj” bevezetését is, és vagyoni típusú adóként számol a városfejlesztési alapba elkülönítendő értéknövekedési adóval.
Az ingatlan-értéknövekedési adót néhány hónapja a fővárosi LMP frissítette fel, de tavaly nyáron a helyhatósági kampányban Tarlós István főpolgármester is felvetette. A tervek szerint ezt a közterhet annak kellene fizetnie, akinek valamely fővárosi közberuházás – út- vagy éppen metróépítés – miatt jelentősen megnő az ingatlanának értéke. Ezt egyébként már Tarlós elődje, Demszky Gábor is ki akarta vetni, ám 1998-ban egy törvénymódosítással éppen az első Orbán-kormány tett keresztbe a liberális főpolgármester tervének.
Azt, hogy az önkormányzatoknak a saját jogú adók arányát növelniük szükséges, a kormány sem vitatja, sőt az új önkormányzati törvény kiszivárgott koncepciója ezt bátorítaná is. Azzal a megkötéssel, hogy a lakosság adóterhelését nem szabad növelni, azaz a saját jogú adókat kompenzálni kell. A tervezet az évek óta egyre növekvő központi elvonás ellenére sem kecsegteti az önkormányzatokat azzal, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó arányát – a fővárosnál ez alig 2 százalék – a jövőben növelnék.
