Az Országos Választási Bizottságnak (OVB) tíz kérdésről kell majd eldöntenie, azok alkalmasak-e arra, hogy felkerüljenek a választópolgárok által eldöntendő kérdések közé. Az LMP pótkérdésekkel is készült.
Nem demagóg, célirányos
A legtöbb kérdés elsősorban a munkavállalókat érintő kormányzati intézkedésekre irányul. Például, „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék összege ne lehessen alacsonyabb az álláskeresővé válást megelőző 12 havi átlagkereset 80 százalékánál?”. Bekerült a kérdések közé azonban egy, az oktatásra vonatkozó felvetés is, amely arról érdeklődik, hogy a válaszadó egyetért-e azzal, hogy a tankötelezettség 18 éves korig tartson (ezt most éppen 16-ra tervezi leszállítani a kormány). Az ökopárt képviselői itt megjegyezték, hogy az európai tendencia éppen ezzel ellentétesen változik, emelkedik a tankötelezettség életkora.
Schiffer András, a párt frakcióvezetője a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy miután a kormány kezet emelt a törvényesen megszerzett jövedelmekre, valamint a bürokráciacsökkentő csomag révén kezet kíván emelni a munkavállalói jogokra is, az LMP úgy döntött, hogy az alapvető munkavállalói jogok védelmében a kiszolgáltatottság és a megszorítások ellen népszavazást kezdeményez. A frakcióvezető azzal vádolta meg a kormányt, hogy az Alaptörvényben akarja rögzíteni a szegényellenes, neoliberális gazdaságpolitikája alapjait.
Lapunk kérdésére, miszerint nem tartanak-e attól a Fidesz szociális konzultációjával szemben az LMP által is használt retorikától, hogy kérdéseik egyértelmű válaszokat generálnak és akár demagógnak és populistának is bélyegezhetőek, Schiffer András úgy válaszolt, ha egyértelmű a válasz, akkor sikeres lesz a népszavazás.
A frakcióvezető hozzátette, szociális konzultációnak egyébként a parlamenti választási kampányt hívják, a jelenlegi kormánynál pedig elmaradt a dialógus, vagy akár csak a tervezett intézkedések nyilvánosságra hozása a kormányra kerülés előtt. Egy huszárvágással a válasz végén végül Schiffer András úgy fogalmazott szociális konzultáció az, amit az LMP most kezdeményez. Kifejtette, a kérdések nem demagógak, csupán célirányosak, hogy a ma még fennálló munkajogi védelmet ne rombolja le a kormány.
Ne menjenek külön nyaralni a családok
Ugyancsak kérdésre válaszolva a frakcióvezető azt is elmondta, vélhetőleg 2012-ben sikerül lebonyolítani a népszavazást, ha sikeres lesz a kezdeményezés. A kérdésekkel kapcsolatos jogvitákra felkészülve Schiffer András hozzátette, pótkérdések özönét készítették el arra az esetre, ha esetleg némelyik elbukna az OVB előtt. A költségvetési tételeket is érintő kérdésekkel kapcsolatban úgy reagált, ha a Fidesz népszavazási kezdeményezésekor világossá vált az Alkotmánybíróság gyakorlata, amely akkor nem talált intenzív kapcsolatot az adó és költségvetési törvényekkel.
A munkanélküli segély folyósításának megrövidítéséről szóló kérdés a frakcióvezető szerint azért is fontos, mert ma Magyarországon 3 hónap alatt képtelenség munkát találni. Ennek mértékét – amely a következő kérdés tárgya – pedig az LMP frakcióvezetője a munkanélkülivé válást megelőző 12 havi átlagkereset 80 százalékában minimalizálná, legalábbis a második kérdés orientációja alapján.
A próbaidő hosszát megnyújtani szándékozó kormányzati szándékkal szemben az LMP álláspontja, hogy ennek mértéke ne emelkedjen 3 hónap fölé. A párt képviselői sérelmezték az elbocsájtások megkönnyítését célzó terveket is, amelyeknek szerintük csupán a nagyobb fluktuáció lesz az eredménye a biztonság és a hatékonyság rovására.
A szabadságokkal kapcsolatban a frakció képviselői elmondták, a családi élet rovására megy, ha a pihenőnapokat nem fizetik meg tisztességesen, mert az édesapák és az édesanyák nem tudják majd megoldani, hogy mindketten elmehessenek nyaralni a családdal. Ettől ugyan párt által feltett kérdés némileg eltér, hiszen az a pihenőnapon végzett munka bérpótlékának mértékéről szól.
Több kérdés foglalkozik még a munkaviszony egyoldalú megszüntetésének feltételeiről, a túlórára bérről, valamint a nyugdíjjogosultság megvonásának eltörléséről.
Az lmp népszavazási kérdései
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama az álláskeresővé válást megelőzően folyamatosan munkaviszonyban töltött idő egyötödénél, de legfeljebb 270 napnál kevesebb ne lehessen?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék összege ne lehessen alacsonyabb az álláskeresővé válást megelőző 12 havi átlagkereset 80%-ánál?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?
4. Egyetért-e Ön azzal, hogy 3 hónapnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaviszony egyoldalú megszüntetésére irányadó szabályok a 2011. január 1-jén hatályos szabályok szerint legyenek?
6. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidőkereten felül végzett munkáért járó bérpótlék mértéke ne lehessen alacsonyabb a személyi alapbér ötven százalékánál?
7. Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, ne lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?
8. Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?
9. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Munka Törvénykönyve szerinti alapszabadság mértéke a 2011. január 1-jén hatályos szabályokhoz képest ne csökkenjen?
10. Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2011. január 1-ig jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el?
