A volt kormányfő kiadását április végén kérte Polt Péter legfőbb ügyész, mert a vádhatóság hivatali visszaéléssel gyanúsítaná meg Sukoró-ügyben. Gyurcsány Ferenc szerint szakmailag megalapozatlan, politikailag elfogult az ügyészség gyanúja, de kész bíróságra menni és megvédeni magát, mert a projektet ugyanúgy kezelték, mint a többi jelentős beruházást. Legalábbis így foglalta össze Gyurcsány a történetet abban az angol nyelvű anyagban,
amelyet két hete adott át több mint 30 nagykövetnek, vezető
diplomatának.
A Népszava birtokába került dokumentum szerint a kormány több képviselője 2008 májusában találkozott a külföldi befektetőkkel, akikkel hozzá hasonlóan amúgy Orbán Viktor is tárgyalt. A volt kormányfő
szerint a minisztériumok fantáziát láttak a beruházásban, ezért kijelölte a gazdasági minisztert
kapcsolattartónak, és felkérte az érintett intézményeket, hogy a
hatályos jogi keretek között segítsék elő a fejlesztés megvalósítását.
Így történt ez a kecskeméti Mercedes és a győri Audi esetében is, ahol
senki sem beszél bűncselekmény gyanújáról – jegyezte meg Gyurcsány. A befektetők azt kérték, hogy a tulajdonukban lévő földeket az
értékkülönbség megfizetésével, piaci alapon elcserélhessék. Gyurcsány
szóban kérte fel a vagyonkezelőt a csere jogszabályok szerinti
lebonyolítására. A befektetők képviselője több, a későbbi
autópálya építésekor felhasználandó telket cserélt volna el egy
Velencei-tó melletti területre. Az eljárás során – olvasható az
összefoglalóban – a vagyonkezelőnek azt kellett vizsgálnia, hogy a csere
értékarányos legyen és a felajánlott terület valóban állami célhoz
legyen köthető.
A vagyonkezelő három független értékbecslői
szakvéleményt készíttetett az elcserélendő ingatlanról, a csere után
azonban az ügyészség előállt egy ettől gyökeresen eltérő
értékbecsléssel, a vagyonkezelő pedig kontrollszakvéleményt rendelt,
melynek készítője az eredeti értéket igazolta vissza.
A korábbi, szocialista kormányzat pénzügyminisztere polgári pert indított, hogy a bíróság állapítsa meg az ingatlan értékét. Az
eljárásban az állam értékaránytalanságra hivatkozva megtámadta a
szerződést, ez a per ma is folyamatban van. Ha a bíróság kimondja, hogy a
szerződött értékek helyesek, akkor nincs kár. Ha azt mondja ki, hogy az
értékek hibásak, akkor megsemmisíti a cserét, és helyreáll az eredeti
állapot, így az államot nem érheti kár – tette hozzá Gyurcsány.
A
kormányváltás után azonban az állam módosította a keresetet, és
értékaránytalanság helyett jogszabályba ütközőnek kívánta minősíteni a
bírósággal a szerződést. Az ügyészség úgy döntött, csak az általa
megrendelt szakvélemény helyes, a másik négy nem, pedig a bíróság még
első fokon sem állapította meg a telkek értékét.
„Semmi
kézzelfogható bizonyítékot nem ismerünk, ami megalapozná az ügyészség
gyanúját” – mondta nemrég Gyurcsány. „Csak a jobboldal lankadatlan
követelését ismerjük arra, hogy az ellenfeleit börtönbe csukassa. Nem
nekem kell bizonyítanom az ártatlanságomat, a vádlóimnak kell
bizonyítaniuk az érintettségemet (…) Addig fogom folytatni a
küzdelmet, amíg tökéletes ártatlanságom be nem bizonyosodik. Ez a meccs
nem jogi kérdés.”
Hozzátette: „Kard ki kard, készen állok a
harcra.” A volt kormányfőt támogatásáról biztosította egyébként
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is, aki úgy fogalmazott: vérlázító
politikai akció folyik Gyurcsány ellen; a Fidesz politikai harcait az
igazságszolgáltatás felhasználásával kívánja elrendezni. Az eljárást
koncepciós pernek nevezte a Magyar Demokratikus Charta is.
