Elsősorban az új alaptörvénnyel kapcsolatos sarkalatos törvények megalkotásáról, azok elfogadásának időzítéséről kérdezte a Velencei Bizottság Budapesten tárgyaló delegációja Navracsics Tibort. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamenti egyeztetés után azt mondta: a bizottságot arról tájékoztatta, hogy a sarkalatos törvényeket két nagy csoportra osztották. A korábbi politikai vitáknak köszönhetően viszonylag jól előkészített vagy csupán technikai módosítást igénylő jogszabályokat várhatóan még az Országgyűlés nyári szünete előtt elfogadják, nagyobb részükről viszont, amelyekről most vagy majd a nyáron kezdődik a politikai vita, ősszel szavaznak. Ilyen az önkormányzati és a választójogi törvény – tette hozzá.
A delegáció kérdései a sarkalatos törvények elfogadásának
Fotó: Soós lajos / MTI
időzítése mellett arra vonatkoztak, mi alapján határolták be, melyek lesznek sarkalatos jogszabályok, továbbá a tagok érdeklődtek a független hatóságok jogszabály-alkotási hatásköréről, az 1949-es alkotmány érvénytelennek nyilvánításáról is – ismertette a tárcavezető. Alapvetően tisztázó, tájékozódó jellegű volt a megbeszélés, a bizottság véleményt nem fogalmazott meg – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve: részben az angol nyelvű fordításból, részben pedig „a közelmúlt magyar közjogi történetének nem annyira mély ismeretéből” adódóan fogalmazódtak meg tisztázó kérdések. „Úgy láttam, hogy alapvető probléma nem fogalmazódik meg az alaptörvénnyel kapcsolatban” – mondta Navracsics.
A fideszes politikusok jegyezte, múlt pénteken beterjesztett törvényjavaslatokról – amelyek egyebek mellett azt tartalmazzák, hogy már szeptembertől 15 tagú lehet az Alkotmánybíróság (Ab) – Navracsics Tibor azt mondta: a mostani módosítás alapvetően a létszámra vonatkozik, a célja pedig azzal függ össze, hogy január 1-jétől bővül az Ab hatásköre, ami nagy ügyteher-növekedéssel jár, és álláspontjuk szerint szükséges fél év felkészülés a testületnél.
Velencei Bizottság: még „nem nagyon világos” a helyzet
Az új magyar alaptörvény körüli helyzet még „nem nagyon világos”, a szöveget értelmezni kell, fontos, hogy a sarkalatos törvények elfogadása és egyéb fontos döntések meghozatala helyes irányban történjen – mondta a Velencei Bizottság titkárságának igazgatója.
„Nagyon fontos annak tisztázása, hogy mi történik most, az alaptörvény elfogadása után (…) a sarkalatos törvényekben még sok mindenről kell rendelkezni” – fogalmazott Thomas Markert. A Velencei Bizottság delegációja több kérdést is meg kíván vitatni másfél napos budapesti egyeztetésein, „a külügyminiszternek például természetesen fel fogjuk vetni a határon túli élő magyarok kérdését” – mondta az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben illetékes tanácsadó szervezetének titkárságvezetője.
Thomas Markert elmondta: Navracsics Tiborral egyebek között olyan fontos kérdésekről egyeztettek, hogy a tervek szerint mikor fogadja el a parlament a sarkalatos törvényeket, és mikor születnek döntések azokról a személyekről, akiket a régi alkotmány alapján neveztek ki. Ugyancsak tárgyaltak a költségvetésre vonatkozó új szabályozásról, valamint az új alaptörvény preambulumának azon kitételéről, hogy a régi alkotmány érvénytelennek tekintendő – mondta.
Arra a kérdésre, felvetettek-e bármilyen aggályt, úgy felelt: „megvitattunk bizonyos kérdéseket, ezeket nem igazán nevezném aggályoknak, de fontosak számunkra, hogy értelmezzük az új alaptörvényt”. Az egyeztetéseken nem tértek vissza az alkotmány elfogadásának „feszes menetrendjéhez”, amelynek kapcsán a Velencei Bizottság korábban aggodalmát fejezte ki. „Ez a múlt kérdése, minket most jobban érdekel az új szöveg értelmezése” – tette hozzá a német jogász, megjegyezve, tárgyalásaik elsődleges célja az információgyűjtés.
Az új magyar alaptörvény elfogadásának másnapján, április 19-én az Európa Tanács közgyűlése kérte az alkotmányos kérdésekben tanácsokkal szolgáló Velencei Bizottság véleményét az új magyar alkotmányról. A szakértők Strasbourgban jelentést terjesztenek majd a tanács parlamenti közgyűlése elé.
Petíciót kap a Velencei Bizottság
Sztrájkbizottsággá alakult a rendvédelmisek demonstrációs bizottsága, de a fegyveresek nem sztrájkolhatnak. A sztrájkbizottság petíciót kíván átadni a Velencei Bizottság Magyarországon tartózkodó delegációjának. Ha valóban sztrájkba lép a szféra, a munkaügyi bíróságok nyilván megállapítják a munkabeszüntetés törvénytelen voltát. Kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha az ügy Strasbourg elé kerül. A rendvédelemben dolgozók sztrájkjogát minden országban korlátozzák valamilyen mértékben, de a magyar szabályozás sokak szerint túlságosan szigorú, amit a nemzetközi bíróság nem feltétlenül akceptál majd.
