Pokorni Zoltán, mint írtuk kedden reggel a TV2 műsorában felvetette, hogy utólagos tandíjat kellene fizettetni azokkal az egyetemi-főiskolai hallgatókkal, akik az állami finanszírozású képzésben nem fejezik be a tanulmányaikat. Ezekre az esetekre speciális diákhitel-konstrukció bevezetését szorgalmazza Pokorni Zoltán.
Az elképzelés nem rossz – véli Nagy Dávid. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke azonban az fn.hu kérdésére hozzátette, hogy csak abban az esetben tudnák elfogadni, ha az „utótandíj” bevezetése felmenő rendszerben történne, azaz azokra a hallgatókra már nem vonatkozna, akik jelenleg egyetemisták, főiskolások. Az sem mindegy, hogy ki, milyen okból hagyja abba a tanulást, nem mindegy, hogy egészségügyi esetleg családi okok miatt, vagy a túlzott bulizás miatt nem tud megfelelni a vizsgákon.
A másik fontos dolog, hogy alapos tájékoztatást kell adni a leendő hallgatóknak a részletekről. A vizsgalehetőségekről, egyéb számonkérésekről, a követelményrendszerről, a szakok közötti átjárhatóságról, a visszafizetési banki konstrukciókról satöbbi. Ha mindezt előre tudják a diákok, akkor vállalniuk kell, hogy az adott feltételek között, ha lemorzsolódnak, visszafizetik a képzésük árát.
Pokorni bejelentése egyébként nem volt meglepő. Többször felszólalt a hallgatói létszám tervezett csökkentése ellen. Az fn.hu-nak úgy fogalmazott április közepén, hogy „nagyon alaposan meg kellene vizsgálni, hogy csökkenteni kell-e a hallgatók számát. Tévhit, hogy azért kevés a szakmunkás, mert túl sokan akarnak diplomázni.” A napokban a Népszabadságnak már azt állította, hogy „ezzel a költségvetési kerettel is tudnánk 50 ezer diákot finanszírozni, ha nem finanszíroznánk azokat, akik külföldre viszik a diplomájukat, továbbá azokat sem, akik nem fejezik be a tanulmányaikat. A felvettek negyven százaléka nem diplomázik. Ez a két legnagyobb pazarló tétel a felsőoktatásban. Ezekre a kérdésekre stratégia választ kell adnunk.”
A HÖOK egyébként kedden kiadott közleményében adott hangot annak az aggodalmának, hogy nem látják az államtitkárság állami fenntartású intézmények számát csökkenteni célzó változtatástervezetei mögött az egyes intézmények teljesítőképességét elemző, a gazdasági fejlődés tendenciáit, a munkaerő-piaci igényeket és a demográfiai folyamatokat figyelembe vevő hatástanulmányokat.
Nagy érdeklődés a Pannon egyetem egy előadásán. Fotó: Kummer János / fn.hu
„Meglátásunk szerint egy új intézménystruktúra kialakítása csak akkor lehet eredményes, ha az megalapozott, világos és átlátható elvek mentén történik, továbbá az intézmények közötti és intézményeken belüli képzési párhuzamok megszüntetésére, a valós munkaerő-piaci és társadalmi igényeket figyelmen kívül hagyó képzések visszaszorítására irányul. Az integráció indikátora tehát nem önmagában az intézményszám drasztikus csökkentése, hanem az azt eredményező, egy tudományterületen belüli képzések eloszlásának racionalizálása kell, hogy legyen” – írják.
Azt is hozzáteszik a hallgatók, hogy az államilag finanszírozott hallgatói létszám és az állami fenntartású intézményszám megállapítása során tekintettel kell lenni azon Európai Uniós vállalásokra, melyek 2020-ban az adott korosztályon belüli harmadfokú végzettséggel rendelkezők arányára vonatkoznak. Leszögezik, hogy a leginkább megtérülő beruházásnak azt tartják, melyet a humán tőke fejlesztésére, vagyis az oktatásra fordítanak, mivel ezáltal jelentősen nő az ország termelékenysége és versenyképessége.
