A lap szerint értelmetlen az a néhány évvel ezelőtt hatályba lépett törvény, amely eltiltja a cégalapítástól és cégvezetéstől azokat, akik felszámolásba vittek társaságokat. Maga a rendelkezés is rossz, ezen túlmenően azonban az eljárási szabályokat is könnyedén kijátszhatják a rutinosabb csalók.
Jó példa erre az a debreceni pénzmosoda, melyet a napokban fülelt le a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV). Az egymással rokoni, baráti kapcsolatban álló elkövetők több társaságot is alapítottak, majd pénzügyi trükkökkel − egymásnak adtak megbízásokat, jelentős összegeket utalgattak egymásnak ide-oda −, papíron komoly bevételt és forgalmat feltüntetve hiteleket vettek fel bankoktól. A hiteleket rövid idő után nem törlesztették, s mire a bank rájött, hogy nem likviditási probléma gátolja a fizetést, a cégeket már bedöntötték a tulajdonosok, akik egyébként újabb cégeket alapítottak, a hitelek egy részét is beforgatták, s elölről kezdték az egészet. A csoport havonta 10-15, összesen 300 millió forintot csalt el.
Hiába lenne eltiltva a cégvezető újabb társaságok gründolásától, a gyakorlatban ez csak hosszú idő után következhet be − mutattak rá szakértők. Egy késedelmes fizetésből viszonylag hosszú idő után lesz felszámolási eljárás, ráadásul a tiltáshoz annak le is kell zárulnia. Ez alsó hangon egy év, az alatt pedig akár naponta újabb cégeket lehet alapítani.
A szabályozás másik problémája, hogy a cégvezetők eltiltása nem automatikus, azt az ügyben kárt szenvedett hitelezők indíthatják csak el. Könnyű belátni, hogy ez viszonylag hátul helyezkedik el a fontossági listán egy olyan cégnél, amely a fennmaradását jelentő kintlévőségeiért küzd.
