A testület szerint a nyugdíjazások következtében önmagában a létszám technikai jellegű pótlása több hónapot, de akár egy évet is igénybe vehet. A felmérés szerint legsúlyosabban a megyei bíróságokat érinti a nyugdíjkorhatár megváltoztatása.
Mivel az álláshelyek betöltése csak pályázat útján lehetséges a teljes bírói testületen végig kell futnia a folyamatnak, és mire a hierarchia minden szereplője lép egyet az egymást követően megüresedő álláshelyet betöltendő – a „láncreakció” végén a helyi bírósági álláshellyel -, az 18-24 hónapot vehet igénybe. (A nyugdíjkorhatár csökkentése többségében a tanácselnököket érinti – elsőként a tanácselnöki álláshely betöltése érdekében kell kiírni a pályázatot. Ezt követheti majd a bírói álláshelyek pályázata attól függően, hogy az adott ítélőtábla, illetve megyei bíróság bírája, vagy más bíróság bírája nyeri el a tanácselnöki beosztást. )
A folyamatban lévő ügyeket érintő bíróváltások, a tömeges átosztások, az ügyek elbírálásának elhúzódásához, az állam büntető igényének csorbításához, a jogkereső állampolgárok és szervezetek érdekeinek sérelméhez vezet.
Több megyei bíróság is jelezte – mint írják, hogy bár a titkárok által intézett ügyeket a titkári kinevezést elnyerő fogalmazók elláthatják, de a fogalmazók létszáma kevés, többségük még nincs a jogi szakvizsga „közelében”, ezért a jelenlegi titkári létszámot pótolni nem tudják.
Az OIT szerint a következő szempontokat lenne érdemes figyelembe vennie a jogalkotónak az átmeneti rendelkezések megalkotása során: a bírói jogviszony valamennyi bíró esetében a 65. életév betöltéséig álljon fenn. Valamennyi érintett bíró szolgálati jogviszonya a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben szabályozott felmentési szabályai szerint, és ne „a törvény erejénél fogva” szűnjön meg.
Ezen kívül, a 2012. január 1-jén a csökkentett felső korhatárt már betöltött, vagy ahhoz közel álló bírák nyugdíjazásánál egyfajta méltányos fokozatosság, de legalább egy-másfél év átmeneti időt adnának.
