Katona Tamás, az MSZP elnökségi tagja szombaton sajtótájékoztatón azt mondta: a kabinet feleslegesen verte szét a magán-nyugdíjpénztári rendszert, mivel várakozásaival szemben az abból származó, állami kezelésbe vont vagyon egészét ebben az évben kell elszámolni, így idén az egyszeri bevételnek köszönhetően 2 százalékos többlete lesz a költségvetésnek, a következő években viszont újra 3 százalékosnál nagyobb hiány várható.
Hozzátette: bár korábban arról beszélt a kormányzat, hogy a megtakarításokat a pénztárak eltőzsdézték, azoknak most mégis 350 milliárd forintot kell kifizetniük tagjaiknak reálhozamként.
A szocialista politikus szólt arról is, hogy a kormány növekedést középpontba helyező gazdaságpolitikája megbukott, szerinte ennek beismeréseként értékelhető, hogy ahelyett ma már az államadósság csökkentését nevezik fő törekvésnek. Ezzel kapcsolatban azt mondta: ez valóban fontos, de irreális, hogy a gazdaságpolitika kizárólagos célja legyen, miközben a magyar gazdaság növekedésének idei mértéke az Európai Bizottság várakozása szerint nem fogja elérni a 3 százalékot.
Az Európai Bizottság előrejelzését úgy értékelte: abból kiolvasható, hogy a testület szerint az irány, vagyis hogy “a kormány rálépett a megszorítások útjára”, helyes, ám a programot nem érzik megfelelően kidolgozottnak, és a kabinetnél pesszimistábbak a növekedés ütemét és a jövő évi deficitet illetően.
Kitért Katona Tamás arra is, hogy a Széll Kálmán Terv angol nyelvű verziójában és az Európai Uniónak küldött konvergenciaprogramban már nincs szó a korábban remélt 6 százalék körüli növekedésről, sőt, a kormány maga is úgy számol, hogy az jövőre mindössze 3 százalék lesz. A szocialista politikus szerint ráadásul a dokumentumokból kiderül, hogy a kabinet nem tervez a munkanélküliségi ráta csökkenésével, azaz a munkahelyteremtésre vonatkozó ígéretének teljesülésével.
Arra az újságírói felvetésre, hogy Medgyessy Péter kedden az államadósság 2002 és 2010 közötti alakulását vizsgáló parlamenti albizottság előtt arról beszélt, hogy miniszterelnökségének utolsó évében az államadósság szintje még a maastrichti kritérium alatt – az év végén 59 százalék – volt, Katona Tamás úgy reagált: az államadósság növekedése 2007-ben és 2008-ban következett be, ez azonban nem példanélküli Európában. Az államadósság hazai szintje megfelel az Európai Unió átlagának, és alacsonyabb, mint az eurózóna átlaga, megfelelő gazdaságpolitikával pedig folyamatosan csökkenthető – tette hozzá.
