Az önkormányzati rendszer jelentős átalakítását tervezi a kormány a szerdán nyilvánosságra került törvénytervezet szerint. A 44 oldalas tervezet proklamált célja többek között az önkormányzati struktúra finanszírozási rendszerének, belső felépítésének és az adósságok kezelésének a megváltoztatása, de bizonyos helyzetekben a gazdasági ellenőrzés szigorítása is. A tervezet indoklása szerint ezekre leginkább a helyi önkormányzatok ellentmondásos gazdálkodási stratégiája, eladósodottsága miatt van szükség, de a tervezetből egyértelműen körvonalazódik egy erőteljes centralizációs törekvés is, amely a helyi önkormányzás feladat- és hatásköreit szűkítené.
Szerepcsere
A várhatóan június végén a kormány elé kerülő átalakítási tervezet kifejti, hogy a helyi önkormányzatok megerősítése a központi hatalommal szemben a rendszerváltás idején természetes, sőt történelmi jelentőségű volt. A „gazdaságossági, hatékonysági, valamint szakmai szempontokat” azonban akkoriban „ a szükségesnél kisebb mértékben vették figyelembe”. Megemlítik a 3177 települési és 19 megyei önkormányzat magas számát is, ennek ellenére az önkormányzatok száma a tervezet szerint nem változik. Összevonások azonban várhatóak.
A kétezer lakosnál kisebb lélekszámú településeken az önálló polgármesteri hivatal megszüntetnék és létrehoznák az önkormányzatok egyesített hivatalát. Ezeknek a hivataloknak a vezetője a jegyző lenne, akit az összevonásban érintett települések vezetői választanak meg. A száz fő alatti települések részönkormányzatként csatlakozhatnának a nagyobb központokhoz.
Az önkormányzat által végzett állami feladatok közé sorolja a dokumentum az oktatással, egészségüggyel, szociális ellátással, tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatokat, valamint az államigazgatási ügyeket. A közfoglalkoztatás terén a tervezet megkülönböztet tisztán állami és tisztán önkormányzati, valamint vegyes feladatcsoportokat is.
Az állami feladatokat kivonnák az önkormányzatok hatásköréből, így az oktatásban a pedagógusok fizetését az állam vállalná át, az önkormányzatra csak az intézmények működtetése maradna. Az egészségügyben a fekvőbeteg ellátás kerülne állami hatáskörbe, a segélyek pedig, bár továbbra is az önkormányzatok döntési körébe tartoznak a tervezet szerint, azonban egyenesen a jogosultakhoz érkeznének, nem pedig az önkormányzatokon folynának keresztül.
Pest-Buda
Budapest esetében egészen radikális elképzeléseket vázol a tervezet, mely elsősorban a városüzemeltetés gazdaságosságát, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek széttagoltságát jelöli meg az átalakítás okaiként. Háromféle fővariációt képzelnek el a kormányoldalon a főváros irányításával kapcsolatban.
Az „A” opció a teljes autoritás a fővárosé volna, esetleg üzemméretű igazgatási kirendeltségek működnének kerületi szinten, vagy alváltozatként szerepel még kerületi elöljáróságok létrehozása, minimális konzultálási jogkörrel.
A „B” verzió meghagyná a kétszintű struktúrát, a kerületeknél viszont csupán a humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok, továbbá a lakásgazdálkodás, vagy egyes kulturális és sport feladatok maradnának.
A legkülönlegesebb azonban az utolsó, C verzió, ami Budapest egy részét city-vé keresztelné, a külső kerületeket pedig szintén egy koherens egységként kezelné, de felmerül egy Pest-Buda megosztás is a Duna mentén megoszló két nagy, önálló egységgel.
Párton belül is feszültségeket szülhet
Gimes Gergely, a Political Capital elemzője lapunknak elmondta, a kiszivárgott koncepció jelentős feladatokat és forrásokat vonna el az önkormányzatoktól és helyezné azokat állami hatáskörbe: a reform végrehajtása esetén vélhetően egy átlátható, de jóval kisebb súllyal rendelkező önkormányzati rendszer jönne létre. A kormánynak ugyanakkor a központosítással legalább olyan fontos célja, hogy a tervezett – oktatás, egészségügyi – strukturális reformokat hatékonyabban tudja végrehajtani. A forrás- és feladatelvonás azonban heves vitákat válthat ki a kormánypárton belül is, mivel a polgármesteri székek többségében is fideszes politikusok ülnek, akik jelentős részének a képviselői és a polgármesteri poszt összeférhetetlenségének bevezetésével és a parlament létszámának csökkentésével ráadásul fontosabbá válna az önkormányzati jelenlét.
A reform eredményeként egyértelművé válhat a feladatok és a források kiosztása, és így átláthatóbbá válhat az önkormányzatok gazdálkodása és így összességében az egész költségvetés. A jelenlegi tervek alapján azt viszont még nehéz megítélni, hogy a reform eredményeként összességében olcsóbbá válik-e majd az önkormányzati rendszer, azaz jelent-e az átalakítás valódi kiadáscsökkentést.
A főváros működése a jelenlegi kétszintű rendszerben valóban nem hatékony, azonban a kerületek gyengítéséhez ebben az esetben is többnyire saját politikusaival kell megküzdenie a Fidesznek. Éppen ezért ezen a területen valamilyen kompromisszumos megoldásnak van a legnagyobb esélye, azaz a kerültek hatásköre jelentősen gyengül a mostanihoz képest, de teljesen megszűnni nem fognak.
