Sik
Endre, a Tárki vezető kutatója, az intézet MTI-hez szerdán eljuttatott
közleményében hangsúlyozta: a magyar lakosság migrációs potenciálja,
vagyis azok aránya, akik rövid vagy hosszú távú migrációt vagy
kivándorlást terveznek, a 2000-es évek elejére nőtt meg a rendszerváltás
idejéhez képest. A szakértő szerint azóta az ország határain túli
munkavállalás szándéka ingadozik, ám a kivándorlást tervezők aránya
lassan, de folyamatosan nő.
A Tárki vezető kutatója kiemeli:
2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány
hétre vagy hónapra külföldre megy dolgozni, míg 13 százaléka pár évi
kint tartózkodásban gondolkozott, 7 százalékuk pedig végleg ki akart
vándorolni. A migráció legkedveltebb célországai közé évek óta
Németország és Ausztria tartozik, de az európai uniós csatlakozás
hatására szabadabb munkavállalást biztosító Egyesült Királyságot is
egyre többen választják – fűzte hozzá a szakértő.
Sik Endre, az
MTI kérdésére válaszolva megjegyezte: nem tartja valószínűnek a külföldi
munkavállalási kedv érdemleges változását amiatt, hogy május elsejétől
Ausztriában és Németországban is szabadon vállalhatnak munkát az Európai
Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok
állampolgárai, így a magyarok is.
Az intézet áprilisban az
Európai Integrációs Alap támogatásával készített felmérést, amely a
Tárki 1993. óta tartó migrációs szándékokkal foglalkozó
kutatássorozatába illeszkedik.
