„A gyermek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába” – idézték szakemberek a WHO egy régi szlogenjét a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 2010. évi jelentése bemutatóján. A magyar állam, úgy tűnik, nem sokat fektet be a jövő társadalmába, ugyanis a gyermekek helyzete folyamatosan romlik, 2008 óta szinte minden vizsgált mutató ezt támasztja alá. A gyerekeket és családjaikat, a gyerekeseket és nem gyerekeseket megosztó egyenlőtlenségek 2009-ben minden fontos törésvonal mentén igen jelentősek voltak.
A 2010-ben folytatódó válság, valamint az év folyamán elfogadott jogszabályok következtében a gyerekszegénység az eddiginél is nagyobb mértékben nőhet. Bár pontos adatok nincsenek, a konvergenciaprogramban, a Széll Kálmán Tervben és egyéb dokumentumokban leírtakat alapul véve Ferge Zsuzsa kijelentette, hogy számításai szerint a várható elvonások miatt legkevesebb 25 százalékkal csökkennek a legszegényebbeknek jutó források. Ez azt jelenti – folytatta -, hogy egy év alatt 20-25 százalékkal csökken a szegénységben és mélyszegénységben élők életszínvonala. Ez felmérhetetlen hatással járhat – állapította meg a szociológus.
A közel 30 ezer milliárd forintos összes nemzeti jövedelem harmada kerül vissza a lakossághoz. A szegénységi lépcső legalján lévő egymillió emberhez ebből mindössze 270 milliárd forint jut, az alsó három jövedelemcsoporthoz összesen is csak 1250 milliárd forint. Mivel a munkaerőpiaci, foglalkoztatási megszorítások 195 milliárd forintja, valamint az adójóváírás eltörléséből három év alatt származó 3-400 milliárd, a gyógyszerkasszából származó 83, a rokkantnyugdíjból származó 88 milliárd forint elvonás is nagymértékben az alacsonyabb státuszúakat érinti, a szegényedés látványosan nőni fog a következő időszakban.
Ferge szerint az utóbbi évek gyermekszegénységet érintő jogszabályi változásai között voltak kedvezőek, vitathatóak és kedvezőtlenek is. A kedvező változások között említette, hogy a gyermekek védelmében nagyon sok olyan intézkedés történt, amely javítja a szolgáltatások minőségét. Pozitívumként hozta fel, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek ingyenes étkeztetése folytatódik és kiterjed a nyolcadik osztályosokra is. Vitathatónak nevezte a gyes három évre történő kiterjesztését, és azokat a változásokat, amelyek a különböző pénzellátásokat újabb és újabb feltételekhez kötik (például az iskolai hiányzás szankcionálása).
Az adómódosítások viszont egyértelműen súlyosan érintik a legszegényebb családokat, az egykulcsos adó egyértelműen a szegényektől a gazdagokhoz csoportosított át 500 milliárd forintot – mondta Ferge.
Magyarország a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét és az általános szegénységet tekintve egyébként Európa középső mezőnyében helyezkedik el. Ugyanakkor rendkívül nagy a különbség az átlagos szegénység és a gyermekszegénység aránya között, utóbbi mértéke több mint 10 százalékkal nagyobb. Ferge kitért arra is, hogy a szegény gyermekek közül többen élnek munkanélküli családban, mint a gyerekek általában; minden ötödik, hatodik gyermek olyan családban él, ahol egyetlen kereső sincs. Ez egy iszonyatos arány – fogalmazott.
A szakember beszélt a Magyarországon tapasztalható gettósodási folyamatról is, s azt mondta, hogy a falvak, kistérségek „elcigányosodása” hozzánk hasonlóan csak Szlovákiában figyelhető meg. Magyarországon mintegy 100 olyan település van, amely szinte teljesen cigány lakosságú, s becslések szerint további 200 van „ezen az úton”. Ez a háromezer magyar település mintegy 10 százaléka. (Ezzel megerősítette Havas Gábor, az fn.hu-n nemrég megjelent adatait). Míg Nyugat-Európában a gyermekszegénység városi jelenség, addig Magyarországon és Kelet-Európában elsősorban falusi, „a szegénység falura megy” – tette hozzá.
Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas – a gyermekszegénységgel foglalkozó – szociológus, közgazdász. Fotó: Czimbal Gyula / MTI
A több mint 300 oldalas jelentésben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2009-es adatfelvétel szükségletekre vonatkozó tapasztalatai megerősítik az eddigi ismereteket. Az alapvető szükségletek – élelem, ruházat – kielégítése csaknem általános, ám az óvodával és iskolával, valamint a hasznos és tartalmas szabadidővel összefüggő szükségletek kielégítése az alsó jövedelmi harmad háztartásaiban – szükséglettől függően – 15-80 százalékban nem történik meg. Az itt nevelkedő gyermekek 18 százalékának nincs megfelelő helye otthon a tanuláshoz, 30 százalék nem vesz részt rendszeresen semmilyen szabadidős tevékenységben, 45 százalék nem tud részt venni olyan iskolai programokban, amelyekhez a szülőknek is hozzá kell járulniuk, s 84 százaléknak nem adatik meg évente egy hét nyaralás.
Mint írták, a gyermekszám nagymértékben befolyásolja a szükségletek kielégítettségét, a törésvonal az egy- és kétgyermekes, illetve a négy- és többgyermekes háztartások között húzódik. A 2009-es esztendőben a 18 év alatti gyermekek csaknem harmada élt az úgynevezett mediánjövedelem 60 százalékánál alacsonyabb jövedelmű családban. Vizsgálatok szerint a gyermekszegénység aránya 2009 végén csaknem a másfélszerese volt a 2005. évinek.
Gulyásné Kovács Erzsébet, a közigazgatási tárca társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a kormány átalakítja az értékelő bizottságot, és abban a kormány képviselői a jövőben nem meghívottként, hanem rendes tagként vesznek részt. Az erről szóló kormányhatározat közigazgatási egyeztetésen van. Jelezte: a testületben nagyrészt ugyanazok a szervezetek vesznek majd részt, mint eddig. Ferge Zsuzsa örömét fejezte ki, hogy folytatódik a gyermekszegénység elleni stratégia, és van folytonosság. Kiemelte, hogy a bizottság a folyamatok figyelemmel kísérése mellett javaslatot tehet a kormányzatnak.
