Pénteken másodszorra is visszadobta az Alkotmánybíróság a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadóról szóló törvényt. A kormánypárt azonban nem adja fel, hétfőn Lázár János új tervezetet terjesztett be az Országgyűlés elé. Az adószakértő szerint azonban ezt is kiiktathatják a bírák.
Az emberi méltóság így is sérülhet
Dr. Szabó Tibor ügyvéd, adószakértő szerint az AB döntésének fontos indoklása, hogy a bevallással lezárt időszak ad egy védettséget. A 2005 és 2009 közé eső időszakban éppen ezért ütközik a végkielégítések megadóztatása az emberi méltóság jogába, mert az érintettek nem kellett, hogy utólag számoljanak ilyen pótlólagos adófizetéssel. Ez elvonja a vagyoni alapjukat, és veszélybe sodorja egzisztenciájukat, így sérülhet az emberi méltósághoz való joguk.
2010-re ugyanez azonban az AB döntése szerint nem áll meg. Bár a törvény 2010. december 30-án lépett hatályba, egy nappal az adóév lezárása előtt, ám ez nem vonja el a vagyoni alapokat, amelyek az emberi méltósággal összefüggésben alkotmányellenessé tehetnék a törvény ezen részét. Az AB-határozat indoklása szerint 2010. évre csak a visszaható hatályú jogalkotás állapítható meg, amely nem az emberi méltósághoz való jogot, hanem „csupán” a jogbiztonságot sérti.
az alkotmánybíróság indoklása
A bevételnek a különadó alapjába nem tartozó részére (2 és 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, emiatt a bevétel megszerzése óta eltelt viszonylag rövid időre tekintettel nem állapítható meg általánosságban az egyéni körülmények olyan mértékű elnehezülése, amely az emberi méltóság védelméhez való jog sérelmét felvethetné.
„Viszonylag rövid idő”
Dr. Szabó Tibor szerint ugyanakkor az adót megfizető emberek számolhattak azzal, hogy az adófizetés után az arra vonatkozó adószabályokat az állam – az emberi méltósághoz való joguk sérelme nélkül – már nem változtathatja meg. Az adószakértő szerint a kifizetések adóalapba nem tartozó – mentes része – a 2010-eseket a 2005-2009-eseket egyaránt érinti, tehát ez nem lehet a különbségtétel alapja. Az adóéven belüli törvénymódosítás pedig valóban csak a 2010-esekre vonatkozik, mint ahogy a kifizetés óta eltelt „viszonylag” rövid idő is. Hozzátette, feltűnő az AB lényegi indokolásának szóhasználata: „viszonylag” „általánosságban” – ezek is azt jelzik, hogy ez az indokolás valóban nem alkotmányjogi alapokon áll.
Az adószakértő indoklása szerint azzal, hogy az ember megfizette az adót vagy azt tőle a kifizető levonta – onnantól ez a jövedelem jogszerűen a magánvagyon része lett. Ettől kezdve már nem lehet egyenként szétválogatni az adóalanyokat úgy, hogy kinek van meg a felvett jövedelme, kinek nincs meg – kinek van meg a lehetősége a jövedelemből fizetni az adót és kinek már csak a vagyonból, mert elköltötte a jövedelmet, tehát nem lehet szétválogatni az embereket aszerint, hogy kinek van lehetősége a múltra vonatkozó törvényhez való alkalmazkodásra és kinek nincs.
Párhuzamos indoklás
A május 20-i szja-bevallások közeledtével éppen azért keletkeztek sorok az AB-döntést követően az ügyfélkapuknál és az adóhivataloknál, hogy a bevallással az adózók lezárják az adóévet és ezzel védettséget biztosítsanak maguk számára – magyarázta Dr. Szabó Tibor. Ezzel biztosítanák a hatékony jogorvoslat útját a hétfőn megszavazott törvénnyel szemben.
Az adószakértő szerint ezért a párhuzamos indokolást megfogalmazó alkotmánybírák, Dr. Kiss László és Dr. Lévay Miklós indoklása lehet helytálló, amely rámutat az ellentmondásra az Alkotmánybíróság indoklásában, amely a 2010. évi adózók esetében nem találta megalapozottnak az emberi méltóság sérelmét.
Dr. kiss lászló alkotmánybíró párhuzamos véleménye
Álláspontom szerint a 2010-es esztendőben jövedelemszerző és emiatt különadóval sújtott adóalanyok cselekvési autonómiáját ugyanúgy sérti a 98%-os, Abh.-ban „jelentős mértékű”, „büntető jellegű adónak” nevezett jövedelem-elvonás (ahol a törvényalkotó a „külön mértéket” szinte „teljes elvonásként” értelmezte), ahogyan a 2005. január 1. és 2009. december 31-e között különadóval sújtottakét. A törvényhozó nem utalt arra sem (vagyis nem alkotott kifejezett szabályt arról sem) hogy „visszaélésszerű joggyakorlást megvalósító” helyzeteket kívánt volna elkerülni a 2010-es jövedelemszerzők 98%-os adóval történő sújtásával.
Bár az indoklásban is szerepel, hogy a különadótörvény 2010-es szabályai a jogbiztonságot is sértik a visszamenőlegességgel, az AB hatáskörének szűkítése és az ide vonatkozó alkotmánymódosítás óta ennek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincsen lehetősége, hiszen csak az alapvető emberi jogokba ütköző szabályozást semmisíthetné meg.
Akár Strasbourgig is vezethet az út
Arra a kérdésre, hogy vajon a magán-nyugdíjpénztári vagyonról szóló törvény is hasonló sorsa juthat-e, az ügyvéd úgy reagált, – az AB-határozat indokolásával összefüggésben – hogy alapvetően más a helyzet, mert a különadónál a magánszemélyeknek a saját vagyonukból kellett volna fizetni, míg a magán-nyugdíjpénztári vagyon nem birtokon belüli vagyon. Az adószakértő ugyanakkor hozzátette, ezzel kapcsolatban nem szeretne további jóslatokba bocsátkozni.
Dr. Szabó Tibor szerint az AB-döntés megnyitotta az utat a jogorvoslati beadványok előtt. Azok számára, akik nem nyugszanak bele a végkielégítésekre kiszabott 98 százalékos adóztatás jelenlegi formájába, többféle lehetőség is nyitva áll. Fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz alkotmányjogi panasszal, illetve utólagos felülvizsgálati kérelemmel. Ha ez nem sikerülne vagy más megoldást keresnének, lehetőségük van emberi jogi panaszt benyújtani a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága elé, de akár uniós jogsértésre hivatkozva előzetes döntéshozatali eljárást is kérhetnek, bár ez nehezebb ügy az adószakértő szerint.
A pedagógusok már az Alkotmánybírósághoz fordultak
Kedden a pedagógusok bejelentették, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a 98 százalékos különadóról szóló törvény ügyében. Mindenképpen visszamenőleges hatályú a különadóztatás a 2010. év azon időszakára, mielőtt július 22-én elfogadta a parlament az extra közteherre vonatkozó szabályokat – mondta Szüdi János, a PSZ szakértője. Az első félévi elbocsátásokkor ugyanis még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy a kapott kifizetések után ilyen hatalmas mértékű adót kell fizetni. A szakértő szerint ezért a visszamenőlegességet illetően ez alapján szét kell választani a tavalyi évet. A kollégák egy része, akik végkielégítés, felmentési idő vagy szabadságmegváltás címén kaptak pénzt tavaly, 98 százalékban lesznek kénytelenek adózni – mondta el Galló Istvánné az érdekképviseleti szervezet elnöke. Többek közt arra is felhívta a figyelmet, hogy azoknak a pedagógusoknak, akiket ugyan 2009-ben küldtek, el, de 2010 elejére áthúzódott a végkielégítésük kifizetése, ugyanúgy 98 százalékos különadót kell fizetniük, holott munkaviszonyuk azelőtt szűnt meg, mielőtt a különadóról szóló törvényt meghozták. A PSZ elnöke kiemelte, a közalkalmazotti szférában 18 éve a végkielégítés kifizetése törvények szerint történt, és nem lehet azt mondani, hogy ezek túl magas összegek voltak. Akik a különadó által meghatározott összeghatárt túllépték, 35-40 év kemény munkája után kapták meg a végkielégítésüket, és nem egy-két éves sikerszerződés után fizettek ki nekik magasabb összegeket. Megemlítette, hogy a végkielégítést és az ehhez kapcsolódó összegeket az elbocsátott alkalmazottak azért kapták, mert nekik ez ideig-óráig a megélhetésüket biztosította, ezért ütközik az emberi méltóságba a különadó törvénye. Galló Istvánné arra is kitért, hogy az új alkotmány 2012. január 1-jei hatályba lépésével megszűnik a szakszervezeteknek az a joga, hogy Alkotmánybírósághoz forduljanak.
A 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvény idején ez már jóval nehezebb lesz, hiszen az embereknek már nem lesz lehetőségük az Alkotmánybírósághoz fordulni, utólagos normakontrollt kérni, legfeljebb egyedi ügyben alkotmányjogi panaszt terjeszthetnek elő, de ez mások ügyére nem hat ki.
