Írása természetesen a problémakör több ágát fogja át, sőt, a fenti kiemelés csak a kiindulópont annak feltárásához: milyen összefüggésben áll egymással a kettős állampolgárság, illetve a választójog. „Kiindulópontom az, hogy a kettős állampolgárság és a választójog – bár összefügghetnek egymással – nem ugyanolyan elbírálás alá esnek, politikai értelemben sem szinonimái egymásnak, vagyis az egyik biztosítása nem szükségszerűen jelenti a másik megadását is” – jelenti ki indulásként a szerző.
Főleg a régióra tekintve megállapítja, hogy a térségünkben a kettős állampolgárság megadását illetően az országok többsége inkább korlátozó, elutasító álláspontú, s kevés azon országok száma, amelyek egyértelműen megengedőek.
Magyarországon a problémáról kimondható, leegyszerűsítve: a törésvonal ott húzódik elsősorban, hogy mennyiben tekinthető belpolitikának a magyarságpolitika. S e tekintetben állapítja meg Kerék-Bárczy, „hogy mind a magát baloldalinak, mind a magát jobboldalinak nevező magyar politikai pártok magyarságpolitikája hemzseg a következetlen és az anyaországon kívül élő magyaroknak káros, valamint a magyar–magyar kapcsolatok szempontjából kártékony elemektől”.
Vagyis a kinti magyarokhoz fűződő viszony is a politikai csatározások terepévé válik. „Elég csak arra gondolni, hogy a baloldali kormányok soha nem voltak restek a hazánkat tömegesen elárasztó magyarok rémképével riogatni és idegenkedve „kezelni” a határon túliak törekvéseit, mint ahogy a jobboldali kormányok szelektív támogatáspolitikájukkal és a magyarországi, végletesen és végzetesen polarizált belpolitikát sem haboztak kivinni a külhoni magyarság körébe, ha hatalmi céljaik szempontjából ezt tartották célravezetőnek.”
Az ide-oda táncoló álláspontokkal és nézetekkel szemben a szerző úgy véli, a hazai politikai konfliktus egyik méregfogát távolíthattuk volna el, ha a politikai elit következetes tud maradni: „A rendszerváltozás során létrejött konszenzus alapján logikus lett volna, ha a magyar politika már a kezdet kezdetén pozitívan és konstruktívan viszonyul a határon túli magyarok igényéhez, és megtalálja a megoldást a kettős állampolgárságra…”
A magyarság így jó pár év gyűlölködést, nem kevés megosztottságot és keserűséget megtakaríthatott volna magának.
(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)
