Az új alkotmány legfőbb erénye, hogy nagyobb mozgásteret ad a kormánynak – mondta Boross Péter egykori miniszterelnök a Heti Válasznak adott interjújában, amelyet Gulyás Gergellyel, az alaptörvény végleges kialakításában szerepet vállaló fideszes politikussal adott.
A volt kormányfő természetesnek tartja például, hogy az Alkotmánybíróságnak költségvetési ügyekben szűkült a hatásköre, amellett, hogy a bírósági döntések felülvizsgálatával pedig bővült. Amikor kényszerintézkedésekre van szükség, ez fontos – hangsúlyozta Boross.
A veterán politikus szerint ennél vadabb dolgok is elképzelhetőek lettek volna parlamenti keretek között: nem minden országban van például Alkotmánybíróság – jegyezte meg. Gulyás Gergely erre úgy reagált, hogy jogállami megoldás lett volna az is, ha az AB feladatát a legfelsőbb bíróságból megalakuló Kúria látja el, de ezt az ellenzék ma demokráciakérdésként fogja fel, ami egyébként hazug megközelítés.
Boross Péter szerint az alaptörvény preambuluma „veretes szöveg”, amiben benne van a visszatekintés és az elődök dicsősége. Azoknak pedig, akik avíttnak tekintik a nemzeti hitvallást, azt ajánlja, hogy nézzék meg pénteken az angol trónörökös esküvőjét, mert „az ám csak az avítt”. Gulyás ezzel abszolút egyetért.
Boross és Gulyás kisebb nézeteltérésbe keveredett a határon túli magyarok választójogát illetően. A volt miniszterelnök szerint óvatosan kell megalkotni az új választójogi törvényt, mert ha a voksoláson vesztes párt többsége 2 százaléknyi határon túli szavazatán múlik, akkor könnyen ellenük fordulhat – érvelt. Gulyás viszont úgy látja, hogy sietni kell, mert az AB megsemmisítette a választókerületi beosztást, amit minél előbb korrigálni kell.
Boross Péter annak ellenére, hogy azt vallja, nem kellene sietni a jogszabállyal, hozzátette: radikálisabb változást is elképzelhetőnek tartott. A népszavazást sem korlátozza eléggé az alkotmány – jegyezte meg. Gulyás szerint a referendumot nem korlátozza az új alaptörvény, csak visszaállítja az 1998 előtti állapotot; amin a NATO-csatlakozás miatt kellett puhítani – tette hozzá Boross.
Az egykori kormányfő úgy véli, ha kormányra kerülne, akkor az ellenzéknek is jól jönne az új alkotmány. A baloldal nem az alaptörvény miatt fél, hanem mert nem fognak rá elegen szavazni – zárta az interjút Boross Péter.
