A legnagyobb baloldali brit napilap online kiadásán hétfő délután megjelent írás szerzője, Jan-Werner Mueller – aki az amerikai Princeton egyetemén oktat politikatudományt és a The Guardian rendszeres szemleírója – felteszi a kérdést, hogy “Magyarország lesz-e az első EU-tagállam, amelyik önkényuralmi állammá válik?”
A Fidesz “természetesen nem így látja a dolgokat”. Az alkotmányról tartott múlt heti szavazás előtt “feltűnő módon” konzultált még a Velencei Bizottsággal is, amelynek ítészei a törvényesség uralmának védelmére és előmozdítására hivatottak – csakhogy a testület szakértői “soha nem látták igazán a teljes alkotmányt”, és végül “mélységes kételyeiknek” adtak hangot – áll a The Guardian írásában.
A Fidesz-politikusok igyekeztek elmagyarázni az amerikai kormánynak és az amerikai közvéleménynek is a Wall Street Journalben elhelyezett írásban, hogy az új alkotmány jelenti a kommunizmus végleges legyőzését, hiszen a régi alkotmány még 1949-ben sztálinista dokumentum formájában született.
A politikai PR-szakértők azonban “kényelmesen elfelejtik megemlíteni”, hogy az alkotmány 1989 óta a felismerhetetlenségig megváltozott. Arról sem tesznek említést, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon kialakult egy nemzetközi megbecsülésnek örvendő alkotmánybíróság, figyelemre méltó liberális-demokratikus ítélkezési gyakorlattal – írja a The Guardian.
A brit lap szemleírója szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos problémák közé tartozik a “hiányzó mandátum” is. A kormány állítása szerint a tavalyi választás – amelyen a Fidesz “a voksok valamivel több mint 50 százalékát szerezte meg, ám a választási rendszer sajátosságai révén ennél sokkal több parlamenti helyhez jutott” – a szavazófülkékben lezajlott forradalom volt, amely törvényesítette “a nemzeti együttműködés új rendszerét”.
Csakhogy a Fidesz nem ezzel kampányolt. Győzelmének magyarázata az, hogy a választók ki akarták dobni a korrupt szocialistákat, nem pedig “valamilyen mély vágyakozás egy nemzeti forradalom iránt” – áll a The Guardian internetes kiadásának hétfői írásában.
A szerző szerint az alkotmány “újításai” közé tartozik az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők “átfogó gyengítése”, és az, hogy az új alkotmányt gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, miközben számos jogszabályt csak kétharmados többséggel lehet majd elfogadni. Emellett az igazságszolgáltatásban és egyéb, “névleg független” intézményekben “módszeresen Fidesz-kinevezetteket” helyeznek el, “kivételesen hosszú időszakokra”.
