A bírói nyugdíjkorhatár-változások miatt olyan átmeneti rendelkezésekre van szükség, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás további zavartalan működését és orvosolják a bírói kar egy részét érintő hátrányos intézkedéseket – írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Magyar Bírói Egyesület.
A szervezet korábbi álláspontját fenntartja, de tényként kezeli, hogy az országgyűlés elfogadta az új alaptörvényt, de mint érdekképviselet, kötelességének és feladatának tekinti megfogalmazni kifogásait az új rendelkezések fokozatos bevezetésének hiánya miatt. Hozzátették: az alaptörvény rendelkezései csak a sarkalatos törvényekben rögzített egyéb, nem mellőzhető szabályozással együtt felelnek meg az európai értékrendnek, és csak így szolgálhatják az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket, ezért igénylik az ezek véleményezésében történő részvételt. Az egyesület szerint fontos, hogy a nyugdíjba kényszerülő bírák megfelelő egzisztenciális védelemben részesüljenek.
A szervezet rámutatott: a nyugdíjkorhatár csökkenése a bírói karban generációváltást is eredményez. “A színvonalas és hatékony igazságszolgáltatás megköveteli, hogy a legkiválóbb jogászok válasszák élethivatásul a bírói pályát, ami indokolttá teszi a titkári és a bírói életpálya felülvizsgálatát is.”
A hétfőn elfogadott és január 1-jén hatályba lépő alaptörvény rögzíti, hogy a bírák – akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak – 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül ez alól. Az új alkotmánynak a nyugdíjkorhatár csökkentésére vonatkozó passzusát csütörtökön közleményben bírálta a legfelsőbb bíróság teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke.
