Az Európai Unióban kiemelt cél a nemzetközi mobilitás megteremtése, a tervek szerint 2020-ra minden ötödik európai egyetemista legalább egy szemesztert tanul majd külföldön. Jelenleg a magyar hallgatók 1,5 százaléka fordul meg az EU valamelyik országában, ami nemcsak az európai 10 százalékos mobilitás átlagától marad el, hanem a közvetlen szomszédainktól is: Szlovákiában 10, Horvátországban 6-10, Ausztriában pedig 3-6 százalék ugyanez az arány.
Arra a kérdésre, mekkora a realitása az uniós direktíva magyarországi megvalósításának, Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány K+F csoportvezetője a rangsort bemutató sajtótájékoztetón elmondta, hogy ez a cél egyáltalán nem lehetetlen, ha számításba vesszük a hallgatók számának várható csökkenését. Érdekes adat a nemi megoszlás: az Erasmuson és a CEEPUS-ösztöndíjakon kétszer annyi lány vesz részt, mint fiú.
A Corvinus a legjobb networkegyetem
Az európai átlagot a magyar felsőoktatási intézmények közül csak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem éri el, ahol a hallgatók több mint 10 százaléka fordult meg külföldön, nagy részük Erasmus-, illetve CEEPUS-ösztöndíjakkal. Szintén az élmezőnyben foglal helyet a Magyar Képzőművészeti Egyetem majdnem 6 százalékkal és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2,6 százalékkal. Emellett a Színház- és Filmművészeti Egyetemről a hallgatók közel 8 százaléka járt külföldön az Erasmus segítségével. Kiss László, az Educatio Kht. elemzője a Moha (Mindent az Oktatásról Hallgatóknak) magazin új, Belépő kiadványát bemutató sajtótájékoztatóján elmondta, ennek az az oka, hogy a művészeti képzésben szereplő hallgatók sokkal szívesebben mennek külföldre, mint például a leendő jogászok.
Az összesített eredményben azonban mégsem a művészeti egyetemek végeztek az élen, aminek a szakmai gyakorlati programok hiánya vagy nem megfelelő kihasználtsága az oka. A Belépő kutatása a nagy hallgatói tanulmányi mobilitásprogramok, szakmai gyakorlatok és ösztöndíjalapok 2009/10-es tanévre vonatkozó adataiból indult ki, a kiutazók létszámából következtetve annak jelentőségére intézményen belül. A szakmai gyakorlatok – munkaerő-piaci jelentőségük miatt – ugyanakkora súllyal szerepeltek a rangsor kritériumai között, mint a tanulmányi ösztöndíjak, annak ellenére, hogy az előbbi kevesebb embert érint, és sok intézmény képzésében nem is szerepel. A kevésbé gyakorlatorientált képzések így ebben a rangsorban hátránnyal indultak.
A Budapesti Corvinus Egyetem sikere is a gyakorlatias képzésében rejlik. Az intézményben elérhető Magyarország összes nagy gyakornoki csereprogramja – így az AIESEC, IAESTE, HAESF és az Erasmus szakmai gyakorlat –, ezek keretében utaznak ki diákok külföldre. A tanulmányi mobilitás tekintetében is csak az ELTE előzte meg a Corvinus 398 hallgatóját a maga 682 ösztöndíjasával. A szép számok kapcsán Veres Erzsébet, a Corvinus Nemzetközi Irodájának irodavezetője megemlíti, hogy a gólya még be sem lépett az intézménybe, de ők máris küldenék külföldi ösztöndíjra őket.
Ennél nagyobb meglepetést okozott a Szegedi Tudományegyetem második helyezése a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel holtversenyben. Az alföldi egyetemről körülbelül ugyanannyi hallgató jut ki az USA-ba, mint a BME-ről a Magyar–Amerikai Vállalkozási Ösztöndíj Alapnak köszönhetően. Ráadásul az Erasmus itt is igazi tömegösztöndíj, amit az intézmény további kiegészítő forrásokkal támogat.
Az ELTE tisztán a külföldi tanulmányi lehetőségeket tekintve magasan verte a többi intézményt. A Magyar Ösztöndíj Bizottság 45 országgal kötött cserekapcsolatait csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudta a tavalyi évben kihasználni. Összességében elmondható, a lista éléről szinte bármelyik felsőoktatási intézményből el lehet jutni Erasmusszal külföldre. A BME, a SZTE és a Corvinus szakmai gyakorlat szempontjából előnyösebb, míg az ELTE-nek a legszerteágazóbbak a nemzetközi kapcsolatai.
Dux: a felsőoktatás nem engedhet a rangsorok nyomásának
A felsőoktatás nem engedhet, a globális piac hatásának, illetve a nemzetközi rangsorok befolyásoló erejének – fogalmazott Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár A sokszínűség irányítása a felsőoktatásban című szakmai találkozót követő tájékoztatón a Budapesti Gazdasági Főiskolán.
A felsőoktatási intézményeket olyan globális piaci hatások érték, mint a rangsoroknak való megfelelés, a média nyomása, amelynek engedelmeskedve egy uniformizált, homogenizált állapotba kerültek. Ennek hatására pedig azok a különbözőségek, amik az európai rendszerek egyediségét, és erősségét adták, elveszni látszanak – emelte ki Dux. Az unió célja, hogy a sokszínűségre ösztönözzék a felsőoktatási intézményeket, hogy szakmai, földrajzi, kulturális különbségeiket az eddiginél határozottabban jelenítsék meg – írta az EduPress.
Dux László kiemelte azt is, hogy a felsőoktatásért felelős főigazgatók megfogalmazták: nemcsak a csúcsegyetemek versenyképességének támogatása, de a vidék, a régiók erősítése is fontos feladatot kell, hogy jelentsen a jövőben. Nem szabad hagyni, hogy az erős vidéki főiskolák gyönge egyetemekké akarjanak válni, hiszen megvan a saját küldetésük, a hagyományoknak megfelelő feladatuk. Ezen feladatok teljesítéséhez kell az uniónak, és az országoknak egymással összefogva megadni a kellő segítséget a felsőoktatás számára – mondta el a helyettes államtitkár.
