Eljátszottunk a gondolattal, mi történne, ha a pártok felett álló köztársasági elnök, Schmitt Pál nem írná alá az új Alaptörvényt. A kizárólag elméleti lehetőségről megkérdeztük Lövétei István alkotmányjogászt, aki megerősítette hitünket, hogy az államfő valóban lassíthatja az új alkotmány hatálybalépését.
„Visszaküldheti a parlamentnek vagy kikérheti az Alkotmánybíróság véleményét” – vázolta Schmitt lehetőségeit az alkotmányjogász. Igaz, rögtön hozzá is tette, hogy az Ab – pusztán alkotmányossági szempontból megfogalmazott – esetleges különvéleménye sem gátolhatja a törvény kihirdetését.
Ha Schmitt Pál fogást találna az új alkotmányon és visszaküldené a kétharmados kormánypárti többséggel rendelkező parlamentnek, akkor egyedül annyit ér el, hogy az Országgyűlés aznap már nem, hanem csak egy következő vita után, két-három héten belül fogadhatná el – akár ugyanazzal a szöveggel – az Alaptörvényt.
Schmitt pál pro és kontra
Két részlet egy cikkből, amely Schmitt Pál államfőjelölti meghallgatásáról számol be:
„Sosem szabad megsértődni, ha a köztársasági elnök egy törvényt visszaküld – emelte ki a jelölt, hozzáfűzve, hogy az elnök soha nem mérlegeli, ki terjesztette fel a jogszabályt”
„Megválasztása esetén nem lenne a kormány törvényalkotási lendületének gátja, sőt motorja lenne annak, az ellenőrzésé és a kiegyensúlyozásé, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek a közjó és mindenki javát szolgálják. Az új alkotmányról szólva azt mondta, „nem magunknak csináljuk, hanem a magyar történelem számára”, hogy olyan lehessen, amelyet Werbőczyvel, az Aranybullával, Szent István leveleivel vagy a vérszerződéssel lehet összevetni. Bátran hozzá lehet nyúlni a köztársasági elnök szerepköréhez, a választásokhoz, a költségvetéshez – jegyezte meg az alkotmányozás folyamatával kapcsolatban”.
