Orbán Viktor híveinek ez egy nagy nap, amikor a húsvéti alkotmány alapjait letették és amikor meg lehet szabadulni az elmúlt húsz évtől. A baloldali ellenzéknek ugyanakkor egy gyásznap, a nagypéntek, a Golgota, amikor félárbocra kell ereszteni a zászlót és amikortól már soha nem úgy lesz, mint volt – fogalmazott Tölgyessy Péter politológus „A két évtizede helyreállított magyar alkotmányosság állapota és az orbáni alaptörvény” címmel tartott hétfő esti előadásában.
Tölgyessy hangsúlyozta, hogy beszédében ő senkihez sem áll, csupán elemzi, hogy hogyan jutottunk idáig. A kétharmad óriási hatalom, és végső soron emiatt volt szükségszerű az alkotmányozás. A Fidesz a választások előtt új rendszerváltást ígért és habár az alkotmányozásra nem kértek felhatalmazást, a kétharmadot megkapták, így a feladat elől nem tudtak menekülni – fogalmazott. Igaz, nem is akartak.
Nincs jutalma a kompromisszumnak
Amikor a fülkeforradalmat meghirdették, egyértelmű volt, hogy egyedül alkotmányoz a Fidesz, saját identitását nem adhatta fel. Tölgyessy szerint lehet, hogy alkotmány sem lett volna, ha a Fidesz nem egyedül viszi végig, a magyar politikában ugyanis nincs jutalma a kompromisszumnak. Mindemellett a jobboldalon sokan lesznek, akik csalódottak lesznek – jegyezte meg. Ők közvetlen köztársaságielnök-választást, kétkamarás rendszert és „mag alkotmányt” kívántak, de ebből nem lett semmi az új alaptörvényben.
Tölgyessy kifejtette, hogy tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc alapozta meg az új alkotmányt az óriási hibával, amit a 2006-os zavargások kezelésekor elkövetett. Igaz, a jobboldal vétke sem kicsi: elosztási nyomás alatt tartotta a kormányt gyakorlatilag a Bokros-csomag óta – fogalmazott.
Tölgyessy legerősebb kritikája az alkotmánnyal szemben az volt, hogy a már meglévő súlyos társadalmi válságot az alaptörvény kiterjesztette a közjogi berendezkedésre is. Eddig sikeres volt a közjogi rendszer, egyetlen politikai erő sem helyezkedett rajta kívül, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt: a hideg polgárháború ide is kiterjed.
Tölgyessy kiemelte, hogy az új alkotmányban kimondják, hogy megszakad a jogfolytonosság a kormányokhoz képest. Tölgyessy Péter úgy fogalmazott: Magyarország nem megnyugváshoz jut, hanem új területen folyatódik a politikai küzdelem.
Véleménye szerint az új alaptörvényben kétszáz felett van a vitatható pontok száma. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a preambulum kollektivista világnézetet rögzít, ahogyan azt is, hogy a dokumentum szerint Magyarországon a jogfolytonosság a német megszállással megszakadt, és 1990-től, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától él újra.
Az unió visszavághat
Hogy ebből a most megszavazott alkotmányból mi lesz, az nagyrészt a magyar társadalmon múlik. Míg a ’89-es alkotmányt igyekezett lerontani, „kádárosítani”, most nagy kérdés, hogy mit csinál a magyar társadalom ezzel a helyzettel.
Rengeteg alulról jövő kezdeményezés, megmozdulás fedezhető fel most Magyarországon, így annyi alkotmányosságot fog kapni az ország, amennyit magának kiharcol, illetve amennyi alkotmányossági hiányt az Európai Unió elvisel.
Az fn.hu kérdésére Tölgyessy Péter elmondta, hogy az alkotmányozás minden országnak a saját hatásköre, így az uniónak ebbe nincs közvetlen beleszólása. Az Európai Unió egyébként is nagyon vigyáz, hogy ne avatkozzon bele az országok belügyeibe, ahogyan az a médiatörvény kritikájakor is látható volt. A vizsgálatot ugyanis az uniós alapokmányra, az alapjogokra vonatkoztatva is ki lehetett volna terjeszteni, de ezt az unió nem vállalta, helyette technikai problémákat keresett, amit a kormány ki is javított.
Az egy baloldali illúzió, hogy Európa majd közvetlenül beavatkozik, és Európa megmondja a jobboldalnak és megvéd. Ugyanakkor ez egy komoly nyomást jelent. A kormánynak érzékelni kellett, hogy Magyarország sajtója valószínűleg ’56 novembere óta nem volt ennyire rossz. Azt is érzékelni kellett, hogy konkrét gazdaságpolitikai lépéseik, a különadóval és a magánnyugdíjakkal csorbítja a miniszterelnök mozgásterét.
A jobboldal állandóan hangsúlyozza, hogy mennyire nem lényeges a nyugat véleménye Magyarországról, és csak Cohn-Bendit-ek uszítanak ellenünk, és ha a jobboldal magját nézzük, akkor ez a kommunikáció még sikeres is. Mégis egészen biztos, hogy mindez megkeserítette Orbán Viktor uniós elnökségének a félévét, és sok közvetlen hatása is van. Ezenkívül vannak jogi eszközök is. Az Európai Unió, illetve az Európa Tanács alapjogi szervei is, ahová az állampolgárok is elmehetnek, ha már kimerítették a hazai jogorvoslati fórumokat. Ez öt-hét év is lehet, de nagyon kínos egy országnak, ha sorban érik az elmarasztaló ítéletek. A végső kérdés mégis az, hogy lehet-e sikeres ország az alkotmányosságtól elkanyarodva. Tölgyessy Péter hisz a nyugati piacgazdaságban és a jogállamban, és úgy véli, hogy nem leszünk sikeresek e nélkül.
