Ban Ki Mun a találkozó utáni sajtótájékoztatón a Sándor-palota tükörtermében méltatta, hogy Magyarország az ENSZ dinamikus tagja, aktív szerepet vállal a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának és nőkkel foglalkozó szervezetének munkájában, bőkezűen támogatja a nemzetközi békefenntartó küldetéseket, a többi között Cipruson, Nyugat-Szaharában és Afganisztánban.
Magyarország figyelemreméltó átalakuláson ment keresztül az elmúlt két évtizedben, a kommunizmusból átlépett a demokráciába, a varsói szerződést maga mögött hagyva eljutott a modern Európába, „és ehhez a változáshoz jelentős kihívásokat kellett leküzdeni” – mondta. A magyar tapasztalatok mindenképpen ösztönzőleg hathatnak a szabadságra, változásra vágyó népek számára – hangsúlyozta és ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy magas szintű találkozókra került sor Magyarország és Egyiptom, illetve Tunézia között.
„Remélem, hogy Magyarország eddig betöltött fontos régió- és világbeli szerepéhez méltóan a magyar kormány folytatni fogja a reformokat és mindent megtesz az alapvető szabadságjogok védelmében” – jelentette ki az ENSZ-főtitkár.
Ban Ki Mun nyilatkozatában, majd újságírói kérdésre válaszolva is szólt a magyar médiatörvényről és az alkotmányozásról. Előbbi kapcsán azt mondta: a szabad véleménynyilvánítás az ENSZ alapelvei közé tartozik, és az új médiaszabályozásnak meg kell felelnie az európai fősodorba tartozó törvényeknek. „Bízom benne, hogy a magyar kormány nem fog meginogni, amikor a véleménynyilvánítás szabadságának teljes mértékű biztosításáról van szó” – mondta, és megjegyezte, tudomásul vette Frank La Rue-nek, az ENSZ közelmúltban Budapesten járt jelentéstevőjének állásfoglalását a magyar médiaszabályozásra vonatkozóan.
Az alkotmányozást illetően kifejtette, tudja, hogy Magyarországon és külföldön aggodalmak fogalmazódtak meg az új alaptörvényt illetően. „Ezért nagyra értékelném, ha a magyar kormányzat bizonyos kérdésekben tanácsot és ajánlásokat kérne másoktól, egyrészt Magyarországon belül, másrészt az Európa Tanácstól és az ENSZ-től” – mondta.
