Kövér László vasárnap délután, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen tartott beszédet Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt.
A házelnök szavai szerint az, hogy a holokauszt idején “aljas sebészi munkával” egy egész nemzedéket vágtak ki az életből, az a nemzet tragédiája és a megbomlott egyensúly igazán sohasem helyrehozható. “A múltat nem csak eltörölni nem lehet, de elfelejteni sem szabad” – hangsúlyozta.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a megemlékezésen úgy fogalmazott: a gonosz létezik, valós veszélyként leselkedik ránk, és ha a körülmények úgy hozzák, szembe kell szállnunk vele.
A beszédek után az Országgyűlés elnöke és a főigazgató közös gyertyagyújtással emlékezett a holokauszt áldozataira.
Mindeközben több ezren gyűltek össze Budapesten, a Klauzál téren, hogy részt vegyenek az Élet Menetén. A holokauszt áldozataira emlékezők között már feltűnt Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, valamint Rogán Antal, az ötödik kerület polgármestere.
A rendezvény 17 órakor a Klauzál téren kezdődött a Szilvási Gipsy Folk Band fellépésevel, majd Tarlós István főpolgármester beszéde következett. A főpolgármester beszédében kiemelte: a fáklyás felvonulás tiltakozik minden népirtás, így az ellen a népirtás ellen is, amely 1944-ben “mindannyiunk szégyenére megtörtént”, s ezt “elvitatni nem lehet, de nem is szabad”.
Tarlós István hangsúlyozta: “együtt kell okulni a történelem sötét szakaszaiból, egyben egyik leggyászosabb szakaszából, a holokausztból”. A holokauszt a teljes kiirtást, a náci rendszer által eltervezett és irányított népirtást jelenti – folytatta, hozzátéve: a nemzetiszocialista hatalom szerette volna megsemmisíteni a zsidóságon kívül a cigány, a lengyel és a fogyatékkal élő embereket, illetve a politikai és vallási ellenállókat.
“Az emberirtás szörnyű bűnét sokáig hallgatás övezte, még a tankönyvek is hallgattak róla. Még a kommunista időkben is csak néhány ellenállóra emlékeztek, a nagyon nagy számú mártír szinte egy szót sem érdemelt, a holokauszt sokáig tabunak számított”. Budapesten 2002-ben nyílt meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont, amelynek feladata a vészkorszak kutatása és az áldozatok emlékének megőrzése – tette hozzá.
– Auschwitz, ahol több százezer honfitársunk lelte halálát, visszavonhatatlanul Magyarországhoz is tartozik – mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter vasárnap az Élet Menete rendezvényén. “Auschwitz (…) az igazolhatatlan tettek metaforája lett”. A haláltábor színhelye “a magyar történelmi valóság teljességgel dokumentált terepe, amely sohasem tartozott Magyarországhoz, majd a negyvenes években Magyarország része lett” – fogalmazott.
Több “feketeruhás” is megjelent a helyszínen. Egyikük ruházatán a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület felirat állt. A Honvéd utca és az Alkotmány utca találkozásánál összesen több “feketeruhás” próbált meg a megemlékezők közé menni. A környéken rengeteg a rendőr, aki biztosítja a környező utcákat. Az egyenruhások azonban nem engedték meg, hogy az említett társaság bemenjen a tömegbe.
Az emlékezők fáklyákkal a kezükben a Nagymező utcán keresztül vonultak át a Kossuth Lajos térre, ahol az ott felállított színpadon folytatódott a program.
Este 8 óra előtt, a rendezvény befejezéseként a holokauszt 600 magyar áldozatának emlékére 600 fehér léggömböt eresztettek az égbe.
