Az emberek többsége nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek az új alkotmánnyal kapcsolatban kiküldött nemzeti konzultációs kérdőíveket – derül ki a Medián friss kutatásából. A felmérés szerint változatlanul nagy többségben vannak azok, akik szerint népszavazással kellene szentesíteni az új alaptörvényt.
Nem aratott osztatlan sikert a kormánypártok nemzeti konzultációja, azaz, hogy egy kérdőíven tettek fel kérdéseket a készülő új alkotmánnyal kapcsolatban. A Medián friss – a HVG megbízásából készített – felmérése szerint csak minden harmadik ember értett egyet azzal, hogy a kérdőívek mindenkinek megfelelő lehetőséget kínáltak arra, hogy kifejtse a véleményét. A többség – 51 százalék – szerint a módszer csak arra volt jó, hogy leplezze a valódi társadalmi vita elmaradását. Mindeközben a felmérés szerint a megkérdezettek 22 százaléka állította, hogy megválaszolta kérdéseket és visszaküldte a kérdőívet. Az elemzés szerint ebben valószínűleg a feltételezett elvárásnak való megfelelés szándéka fejeződött ki.
A megkérdezettek 57 százaléka úgy véli, hogy nem lenne szabad életbe léptetni olyan alaptörvényt, amelyet egyedül a kormányoldal szavazott meg. A válaszadók harmada szerint ugyanakkor a Fidesz-KDNP a kétharmados többség felhatalmazásával, ellenzéki szavazatok nélkül is teljesen új alkotmányt léptethet életbe.
A közvélemény közben az alkotmányozástól távolmaradó pártok magatartásával sem elégedett. A megkérdezettek kétharmada szerint az ellenzéki pártoknak mindenképpen részt kellene venni a parlamenti vitában, hogy képviseljék a választóik akaratát. Igaz, az érintett két párt, az MSZP és az LMP szavazói megértőbbek: 54 százalékuk szerint érthető, hogy ezek a pártok távol akarnak maradni a Fidesz által erőltetett alkotmányozástól.
Abban változatlanul elég széles körű az egyetértés, hogy fontos lenne, ha népszavazás erősítené meg az új alkotmányt: decemberben 58, most 57 százalék hangoztatta ezt.
