Szilágyi László, az LMP fenntarthatósági kabinetjének vezetője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, pártja szerette volna, ha az alaptörvényben megjelenne a reparáció elve, vagyis az, hogy a környezeti károk esetén a szennyezőnek kell fizetnie és neki kell viselnie a felelősséget a helyreállításért is.
Példaként említette, hogy a vörösiszap-katasztrófa esetében még fél évvel a gátszakadás után sem derült ki, hogy miből és milyen formában történik meg a kárelhárítás.
A politikus megjegyezte, hogy az alkotmánytervezet szövegében “valamilyen szinten” megjelenik a szennyező fizet elve, de az LMP egy sokkal erősebb szöveget várna el.
(A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata azt rögzíti: “Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni”.)
Szilágyi László kitért arra is, hogy az alkotmányban nem látják a vállalkozások természeti és társadalmi felelősségét, ahogy nem tartják elég erősnek a fogyasztók védelmét sem. Hiányolta, hogy a természet- és környezetvédelmi ügyekben több esetben nem jelenik meg a visszalépés tilalma.
Szilágyi László azt mondta, hogy a szövegből “nagyon nehezen lehet kivenni a megelőzés elvét”. Hiányzónak nevezte a környezeti információkhoz való hozzáférés és a döntésekben való részvétel jogát.
Az LMP intézményesek garanciákat szeretne látnia arra, hogy a szövegben megjelennek a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi érdekek – hangsúlyozta, hozzátéve: a párt nem ért egyet jövő nemzedékek ombudsmani hivatalának megszüntetésével.