A Fidesz alkotmánytervezetét most erőteljesen támadó szocialistákat is megérintette 2005-ben az alkotmányozási kényszer szele. Legalábbis erről tanúskodik a Hírszerző által nyilvánosságra hozott Petrétei-alkotmányterv, melyet még az első Gyurcsány-kormány igazságügyminiszterének nevével fémjeleztek. A szándék komolyságát bizonyítja az is, hogy az új alkotmány előkészítéséért folytatott munkáért külön miniszteri biztos felelt.
„Csak szakmai háttérmunka volt”
Harangozó Tamás szocialista képviselő, aki 2005-ben Petrétei
József politikai főtanácsadójaként dolgozott, lapunknak nyilatkozva kiemelte, nem volt alkotmányozási szándék 2005-ben. A miniszter tanácsadója szerint akkor is leszögezte, hogy ennek a munkatervnek egy letisztult politikai állapotban lett volna szerepe, hogy rendelkezésre álljon egy korszerű, szakmai háttérrel rendelkező dokumentum az alkotmányozás megkezdésének könnyítéséhez. Harangozó Tamás szerint éppen ezért is nem került a tervezet nyilvánosság elé, hogy ne váljon politikai csatározások áldozatává. A képviselő is megerősítette, hogy sem a frakció, sem a kormány nem látta az akkori tervezetet, az másfél éven keresztül szakmai szereplők, alkotmányjogászok közös munkájának eredménye volt.
A Szent Korona Harangozó Tamás szerint a 2006-os tervezet mint nemzeti jelképet említi a Szent Koronát, amelyre minden magyar ember büszke lehet. Ellenben az új alkotmányban, amely mint a hatalom egyik forrását jelölik meg. A legfontosabb cél a képviselő szerint a kétharmados törvények csökkentése volt, amelyet azzal indokoltak, hogy 15 év demokrácia után már lehetséges a kormány hatáskörének szélesítése. Az alkotmánymódosítás szigorításra vonatkozó részek a szocialista képviselő szerint jogosan kerültek a munkatervbe, hiszen akkoriban még érvényben volt a Horn-kormány idejéből származó négyötödös alkotmányozási minimum. Azt viszont már soha nem tudjuk meg, hogy ha tényleg egy új alkotmány alapjait jelentette volna az akkori tervezet, vajon azt is négyötödös korláthoz kötötték volna, vagy nem.
Szélesebb hatáskör a kormánynak
2004-ben még Petrétei József nyilatkozott úgy, hogy 2006-ra nem lesz új alkotmány. Bár ebben végül igaza lett, ám úgy tűnik 2005 elejétől pont az ellenkezőjén dolgozott. Az év elején már egy a kétharmados törvényeket felszámoló alkotmánytervezetről beszélt az igazságügyminiszter, ám óvatosan úgy fogalmazott, sokkal inkább alkotmánykonszolidációról van szó, mint alkotmányreformról. Az alkotmánytervezetben „a rendszerváltás óta eltelt 15 év tapasztalatainak, az alkotmánybírósági gyakorlatnak és az EU-normáknak, különösen az alapjogi chartának az alaptörvénybe építéséről” szólt Petrétei József 2005-ben.
A 2006-os dokumentum egyébként kalandos utat járt be, amíg eltalált a lap szerkesztőségéig, majd hamarosan a világhálóra is felkerült. 2007-ben a későbbi LMP frakcióvezetője, Schiffer András akkor még a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet vezetőjeként pert indított, miután a minisztérium nem volt hajlandó kiadni az alkotmánytervezet szövegét. A pert elveszítették, a Petrétei-alkotmánynak pedig hamarosan nyoma veszett.
Szent Korona itt is, ott is
A két, egymástól öt évre és politikai fényévekre lévő alkotmánytervezet néhány helyen érdekes hasonlóságot mutat. A 2006-os változat is hivatkozik többek között a Szent Koronára, igaz, rögtön mellérendeli a köztársasági eszmét is. „Magyarország, mint az európai népek közösségének egyenjogú tagja, történelmi hagyományainak – amelyeket a magyar Szentkorona és a köztársasági eszme is jelképez…”
A szocialisták tervezetével összhangban áll az új alaptörvény határon túli magyarokat érintő része is, amely a 2006-os dokumentumban is szerepel, sőt utóbbiban részletesebben és konkrétabban rendelkezik a határon túliak számára rendelkezésre álló jogokról, kedvezményekről és egyeztetésekről.
Az alkotmány megváltoztatását a 2006-os tervezet az új alaptörvénynél is sokkal szigorúbbá tette volna, nagyjából megváltoztathatatlanná téve azt. A módosítási javaslatot két alkalommal kell az országgyűlési képviselők négyötödének támogatnia, a két szavazás között pedig legalább fél évnek kell eltelnie. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az alkotmány módosítására is irányulhasson népszavazás.
Lendvai: BEEE!
Lázár János hétfőn az új alkotmány részletes parlamenti vitájában éppen azt emelte ki, hogy a „Gyurcsány-kormány féle” alkotmány „sötét szobák mélyén született”, míg a húsvéti alaptörvény a nemzeti konzultáció keretein belül készül. Ugyanakkor azt nem fejtette ki, miért egyezik meg számos ponton az új alaptörvény tervezete az első Gyurcsány-kormány alatt keletkezett dokumentummal.
Maga Gyurcsány Ferenc is megszólalt az ügyben, aki elismerte, tudott az alkotmánytervezetről, de állítása szerint a kormány és az MSZP sosem találkozott a szakértői anyaggal. Ez vagy azt jelenti, hogy ennyire elzárták az alkotmány kidolgozását a politika világától, vagy egyszerűen azt, hogy az alkotmány előkészítése nem érte el az ingerküszöböt.
Lendvai Ildikó a 2006-os iratot Petrétei József munkaanyagának nevezte, amelyet nem ismert és nem is tárgyalt a szocialista párt. Hozzátette, mivel alkotmányjogászok a jelenlegi alkotmányozási folyamatot több irányból is kifogásolják, ilyenkor mondani kell valamit, a szocialista képviselő reakciója pedig rövid és velős volt: BEEE!
