A Fővárosi Ítélőtábla – megerősítve a Heves Megyei Bíróság 2009. decemberi ítéletét – jogerősen másfél év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönre és 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte egy pákozdi ingatlanügylet miatt Benedek Fülöpöt. A vád hivatali visszaélés volt az agrártárca volt szakállamtitkára, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese ellen.
A táblabíróság Benedek Fülöp két társának elsőfokú ítéletét is helybenhagyta: a másodrendű vádlott, egy minisztériumi titkárságvezető egy év két hónap ugyancsak három évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mellékbüntetésként pedig 1,5 millió forint pénzbírsággal sújtották. A per harmadrendű vádlottját, a Fejér Megyei Földhivatal volt vezetőjét a bíróság bűncselekmény híján felmentette a bűnsegédként elkövetett hivatali visszaélés vádja alól.
Az ügyész azt mondta: valamennyi vádlott bűnössége megállapítható hivatali visszaélésben: az elsőrendű vádlott fölfelé taposta az utat, a másodrendű lefelé, a harmadrendű pedig nem tett semmit, a jogszerűtlen eljárás ellen. Benedek Fülöp esetében az ügyész visszavonta a fellebbezést, a másodrendű vádlottal szemben pedig módosította: végrehajtandó helyett ugyanolyan arányú felfüggesztett börtönbüntetést kért, mind Benedek Fülöpre, és kérte a harmadrendű vádlott bűnösségének megállapítását, és megrovás kiszabását rá.
Benedek Fülöp az utolsó szó jogán azt mondta: az elsőfokú bíróság koncepciója szerint ő és a másodrendű vádlott tisztában volt azzal, hogy a területet golfpályának szeretnék, ő azonban a vállalkozóval csak egyszer találkozott, és nem tudta, hogy a földterületnek milyen funkciót szán. Munkája során határozottan, de törvényes keretek között utasított, törvényes megoldásokat kért, őt és a kollégáit tisztességes szándék vezérelte – jelentette ki.
A bíró az ítélet indokolásában azt mondta: az elsőfokú bíróság minden körülményt alaposan feltárt és megítélt, indokai pedig helytállóak. Mint mondta: az első és a másodrendű vádlott olyan intézkedéssorozatot hajtott végre, amelyre nem volt jogosultságuk, a harmadrendű vádlott viszont mindvégig ellenállt, szabotálta az akciót.
Az ügy egy 202 hektáros, pákozdi ingatlan művelésből való kivonása miatt indult el. A törvénysértő határozatot 2006 decemberében hozta a székesfehérvári földhivatal, a vád szerint az akkor még az agrártárca szakállamtitkáraként dolgozó Benedek Fülöp nyomására. Az elsőfokú bíróság a vádhatóság álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a volt szakállamtitkár – beosztottja közreműködésével – hatáskörét túllépve több esetben visszaélt hivatali helyzetével. Eljárt azért, hogy az állami tulajdonú, természetvédelmi terület vállalkozói tulajdonba kerüljön, és – mint művelés alól kivont terület – alkalmassá váljon gazdasági beruházásra.
Egy székesfehérvári vállalkozó norvég befektető bevonásával a Pákozd körzetében levő 202 hektáros területen golfpálya és rekreációs központ építését tervezte. Ennek az volt az akadálya, hogy az ingatlan a Honvédelmi Minisztérium (HM) kezelésében állt, s bár honvédelmi célra már nem használták, a tárca továbbra is a kezelésében akarta tartani. Annak érdekében, hogy a tervezett beruházás mégis megvalósuljon, több lépcsős eljárás folyt.
Benedek Fülöp személyes kezdeményezésére a HM 2006 márciusában átadta a területet a Nemzeti Földalapnak, az illetékes székesfehérvári körzeti földhivatal pedig a jogszabályoknak megfelelően megállapította a már nem honvédelmi rendeltetésű ingatlan eredeti művelési ágát, bejegyezte a nyilvántartásba, majd a termőföldet pályázat útján értékesítették a vállalkozónak. Ezután az új tulajdonos kérelmezte, hogy az ingatlant a földhivatal a művelési ágból kivontként tartsa nyilván, de a környezetvédelmi hatóság ezt elutasította.
Az érintettek ezért igyekeztek elérni, hogy a HM tiltsa meg a terület mezőgazdasági célra hasznosítását. A honvédelmi tárca azonban nem adott tiltást kimondó igazolást – nem is adhatott a kezeléséből már kikerült ingatlanra -, csak egy ajánlást fogalmazott meg, amelynek nem volt jogi relevanciája. Mindezek ellenére a körzeti földhivatal megváltoztatta a terület besorolását.
A vállalkozó ezután gazdasági társaságába apportálta a területet, majd az üzletrészét eladta a külföldi befektetőnek, aki így építésre alkalmas területként szerzett meg a kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló földdarabot.A körzeti földhivatal jogsértő határozatát a Fejér Megyei Főügyészség óvására a megyei bíróság hatályon kívül helyezte, és a földhivatalt új eljárás lefolytatására kötelezte. Ennek eredményeként helyreállították a törvényes állapotot, és a területet mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlanként vették nyilvántartásba.
