Romagyilkosságok: dalol a negyedrendű vádlott

“A csoport kint együtt maradt, de ahogy hallom, a vallomásoknál már úgy viselkednek, mint az átlagbűnözők: mindenki megpróbálja a másikra kenni a balhét” – ezt Kovács Lajos nyilatkozta lapunknak március nyolcadikán a romagyilkosokról.

A per a múlt héten elkezdődött, ma pedig a második tárgyalási nap zajlott a Fővárosi Bíróságon, méghozzá a vádlottak meghallgatásával. Részben bejött Kovács Lajos jóslata: az egyik gyanúsított a többiekre igyekezett hárítani a felelősséget. A nyomozó prognózisát az első tárgyalási nap eseményei is valószínűsítették. Ott ugyanis három vádlott “az esélytelenek nyugalmával”, kapucnis pulóverben jelent meg, némelyikük flegmán viselkedett, ám a negyedrendű Csontos láthatóan arra játszott, hogy megússza a tényleges életfogytiglanit: öltönyt húzott, illedelmesen válaszol a kérdésekre, a tőle telhető módon próbált “rokonszenvet” kelteni maga mellett. Annak pedig a legjobb eszköze, ha segíti az igazságszolgáltatást.

Anyád neve?

A mai nap balhéval kezdődött: a bíró felfüggesztette a tárgyalást, miután az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád nem válaszolt az anyja nevére és az állandó lakhelyére vonatkozó bírói kérdésekre. Mielőtt Kiss Árpád meghallgatása megkezdődött

volna, ügyvédje kérte, hogy a nyilvánosságot zárják ki arra az időre, amíg a vádlott a személyi körülményeire vonatkozó kérdésekre válaszol. Az ügyvéd a védence családi és személyi kapcsolatainak védelmében tette az indítványt, amit a bíró végül elutasított. Méghozzá azzal, hogy a büntetőeljárási törvény ilyen indokot nem ismer a tárgyalás nyilvánosságának korlátozására. Ezután tagadta meg az elsőrendű vádlott a válaszadást.

Kiss Árpád példáját két vádlott társa, Kiss István és Pető Zsolt is követte: szintén megtagadták a vallomástételt. Ők a vád szerint a
kilenc támadás többségében, valamint a hat halálos és öt
életveszélyes sérülést okozó lövések leadásában is részt vettek. Esetükben a nyomozás során korábban, a
rendőrök előtt tett vallomásaikat fogja majd felolvasni a bíró.

Dalol a negyedrendű

A negyedrendű Csontos István viszont nem zárkózott el a vallomástételtől. A bíró
kérdésére úgy nyilatkozott, hogy részben elismeri bűnösségét abban a két
cselekményben – a tiszalöki és a kislétai támadásban -, amelyben
bűnsegédi magatartással vádolták meg. Az ügyészség szerint Csontos vezette az autót, amellyel három társa a két gyilkos támadás
helyszínére ment. A tárgyalás Csontosnak a személyére,
vádlott-társaihoz fűződő viszonyára, illetve a két, vele kapcsolatos
vádpontra vonatkozó bírói kérdésekre adott részletes válaszaival
folytatódott.

Csontos arról beszélt, hogy korábban a koszovói békefenntartóknál szolgált lövészként. Azt állította, hogy a romagyilkosságokban ő csupán „bűnpártoló”, és először úgy vett részt – sofőrként – egy támadásban, hogy mit sem sejtett az akció céljáról; azt hitte túrázni, vadászni indulnak. A tiszalöki támadás után bűntársai éreztették vele, baja esik, ha kiszáll, vagy ha beszél valakinek a történtekről.

Csontos úgy tudja, előtte egy másik férfit már megpróbált beszervezni a többi vádlott, de azzal kudarcot vallottak. Sőt, Kissék állítólag “egy kis hadsereget akartak létrehozni”. Csontos elmondta, hogy társai elégedetlenek voltak a magyar igazságszolgáltatással,
úgy vélték, vannak, akik kirabolják, kizsákmányolják az országot, rossz
véleménnyel voltak a politikusokról, és a “cigánybűnözést” is gyakran
emlegették.

Csontos azt állította, hogy bűntársai “olykor apunak szólították Hitlert”, ám azt tagadta, hogy ő maga rasszista lenne. “Nem vagyok fasiszta, náci,
rasszista! Nem érdekel, ki milyen bőrszínnel született!” – mondta
Csontos bírói kérdésre, és hozzátette azt is, hogy őt általában a bűnözés
zavarta.

A negyedrendű vádlott elmondta, hogy már sok éve ismerte a vádlottak egyikét-másikát, de amikor egy durva cigányellenes bejegyzést írt az interneten csontrabló álnéven, Kiss István felfigyelt rá és azután mesélt neki a korábbi támadásaikról.
Az internetes bejegyzés indoka egyébként Csontos szerint az volt: nem tudott uralkodni az indulatain, amikor tudomást szerzett arról, hogy egy 83 éves asszonyt megerőszakoltak és baltával levágták a lábát.

Kommandósok vezetik elő a vádlottakat. Fotó: MTI

A múlt héten ismertetett vádirat alapján a vád ötszörösen minősülő emberölés.

A vádlottak kilenc támadásban 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt hajítottak el, és ezzel összesen 55 ember életét veszélyeztették, hat halálos áldozat, öt életveszélyes és öt súlyos sérült volt, köztük nők és gyermekek.

Az ügyészség szerint mindez aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölésnek minősül, ezért a büntető törvénykönyv alapján tényleges életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható. Ezen túlmenően a vád még más bűncselekményeket is az elkövetők terhére ró, így például lőfegyverrel visszaélést.

Az ügyész által ismertetett vádirat szerint a vádlottak úgy vélték, az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően a feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben. Személyes sérelmeik és a kisebbségi csoportokkal szembeni ellenérzésük mellett a rendcsinálási elhatározásukban az olaszliszkai gyilkosság – Szögi Lajos tanár meglincselése – is nagy szerepet játszott.

A dokumentum szerint a vádlottak sem a cselekmények elkövetésének időpontjában, sem jelenleg nem szenvednek olyan betegségben, kóros mértékű személyiség- vagy tudatzavarban, amely képtelenné tette vagy korlátozta volna őket cselekményük következményeinek felmérésben.

Sajtóhírek nyomán szánta el magát az első fegyveres támadásra a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok három vádlottja, akciójukat “katonai körültekintéssel” tervezték meg – hangzott el a vádirat ismertetése során.

Tévéből értesülve

A harmadik vádpont szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott 2008. június közepén egy televíziós riportműsorból értesült arról, hogy a Pest megyei Galgagyörkön a roma és nem roma családok közötti konfliktusok vannak. Úgy döntöttek, megtalálták a megfelelő célpontot a közfigyelem felkeltésére, és a hatóságoknak is példát mutathatnak.

Nagy készültség. Fotó: Beliczay László / MTI KÉPGALÉRIA

A negyedik vádpont szerint az elkövetők a galgagyörki támadás után úgy érezték, hogy nem érték el a kívánt hatást, ezért a bűncselekmény-sorozat folytatásáról döntöttek. A választás a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricse településre esett, ahol tudomásuk szerint romák által elkövetett cselekmények miatt “különösen rossz a helyzet”, és ezzel a hatóságok sem tudnak mit kezdeni.

Nincs meg a negyedik

Az ügyészség szerint a nagycsécsi támadás volt a fordulópont: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak.

A nyomozás nem derítette ki, hogy ki volt az a negyedik ember, aki segített a romák elleni támadásokkal is megvádolt három férfinak a gyilkosságsorozathoz használt fegyverek elrablásában – hangzott el a hat halálos áldozatot követelt támadássorozat vádiratának ismertetésével kezdődött elsőfokú bírósági tárgyaláson pénteken.

K. Árpádot, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt 2009. augusztus 21-én egy debreceni szórakozóhelyen fogták el. A négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.

A csütörtökön nyilvánosságra került vádirat szerint részletes, aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján követték el a vádlottak a romák elleni támadássorozatot, hidegvérrel, minden eshetőségre felkészülve, kezdetben félelem- és zavarkeltés céljából, majd kimondottan gyilkossági szándékkal, közelről leadott lövésekkel.

Folytatás pénteken

A bíró délután három órakor Csontos kérésére elnapolta a tárgyalás. Folytatás pénteken.