Habár az alkotmány dolga az lett volna, hogy megvédje az emberek érdekeit, erre nem volt képes a nemzeti vagyon védelmét nem deklarálta, nem akadályozta meg az eladósodást sem, ezért kellett újat alkotni. Pontos megfogalmazás, hogy alaptörvény, de az emberek a hétköznapi nyelvezetben továbbra is alkotmányban fogják hívni – mondta Orbán Viktor.
Azáltal, hogy alaptörvények nevezzük, elfogadjuk azt, hogy az 1000 évvel ezelőtt elkezdődött folyamat fönnmarad, a történelmi alkotmány megmarad, a mostani alaptörvény majd be fog épülni ebbe az ezeréves folyamatba. Az alaptörvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott: alkotmányozási kényszer nincs, alkotmányozási szükség van. Mi vagyunk az egyetlen olyan ország ugyanis, amely nem alkotta újjá a sztálinista alkotmányt.
A mostani egy végleges alkotmánynak tekinthető annyiban, hogy ellentétpárja az ideiglenesnek.
A nemzeti konzultációról a kormányfő úgy fogalmazott: az állampolgárok nem egészen egymillió kérdőívet küldtek vissza, és ez egy nagyszerű, rendkívül megható pillanat. Azt kell látni, hogy Van kilencszázezer olyan ember, aki ha törik, ha szakad, törődik az országgal.
A kormányfő kifejtette, hogy a lerongyolódott országot talpra kell állítani, de ezt csak közös akarattal lehet. Fontos, hogy megint kaptunk egy bizonyítékot arra, hogy amikor fontos, akkor az emberek kiállnak az ország mellett. Ez szép történet, a nemzeti konzultáció még talán az alkotmányozásnál is fontosabb – tette hozzá.
Az alkotmányozással nem zárult le a folyamat, az embert próbáló feladat most kezdődik, amikor meg kell majd alkotni a kétharmados és egyharmados törvényeket – mondta.
Nem a többség alkotmányát akartam látni, hanem az emberek alkotmányát – fogalmazott a kormányfő. Azt szeretném elmondani, hogy minden ember elmondhatta a véleményét a legfontosabb dolgokról és ezek beszűrödtek az alkotmányba. Ezt fontosabbnak tartom, mint egy politikusok által írt papírról tartott népszavazást – mondta.
