Kifejtette:
sajnálatos, hogy az elmúlt húsz év politikai elitje csak abban tud
gondolkodni, hogy a különböző politikai pártok, erők zsarolnak és
mutyiznak egymással. „Nem arról szólt a történet, hogy kettővel több
környezetvédelmi passzus kerüljön be, és akkor benne vagyunk. Szó sincs
erről, és ezt a Fidesz nem vette komolyan. Nekünk elvi feltételeink
vannak” – hangsúlyozta.
Mint mondta, az ő meglátása szerint a
demokratikus alkotmányozásnak két fő feltétele van. Az egyik, hogy egy
alkotmány mögött nagyobb egyetértés kell, mint egy adott parlament
bármilyen többsége, így nem az LMP-vel kell megegyezni. Az ország
alkotmányának két-három ciklus múlva is időtállónak kell lennie,
élveznie kell az emberek bizalmát, és most ez forog kockán.
A másik feltétel szerint akkor születhet demokratikus alkotmány, ha
az alkotmányozó többségen belül egyetértés övezi, hogy az alkotmányosság
minden esetben a többségi uralom korlátja. „Szomorúan láttuk, hogy a
Fidesz-KDNP-n belül ennek az ellenkezőjét övezi teljes egyetértés” –
folytatta.
Példaként említette „Balsai István semmisségi
törvényét”, illetve az alkotmánybírósági hatáskör megnyirbálását. Mint
Schiffer András kijelentette: ilyen helyzetben nem lehet alkotmányozni,
vagy az nem demokratikus alkotmányozás. Egy ilyen folyamat akkor
demokratikus, ha a parlamenti többség tudomásul veszi, hogy csak a
parlamentben birtokolja a többséget, s az önkormányzati hatalom, a bírói
hatalom és az alkotmánybíróság mindig korlátja a parlamenti többségnek.
Ezzel a Fidesz nem hajlandó megbarátkozni.
Amíg a Fidesz
alkotmányozás címén az alkotmányosságot számolja fel, tehát a többségi
uralom előtti korlátokat hárítja el – márpedig ez visszaigazolódik az
alkotmánytervezetből -, addig nincsenek meg a demokratikus alkotmányozás
feltételei. Egy olyan parlamenti képviselő, aki az alkotmányra és az
alkotmányosságra esküdött fel, nem vehet részt egy ilyen folyamatban –
hangsúlyozta az LMP frakcióvezetője.
Hozzátette: tavaly a Fidesz választási programjában egy szó nem volt
az alkotmányozási tervekről. Ezt a hibát szerinte úgy lehet kijavítani,
ha az alaptörvény-tervezetet megerősítő népszavazásnak vetik alá, „vagy
2014-ben a választásokon erről is mondjanak véleményt az urnákhoz
járulók”.
