A cikkíró, Alice Bota emlékeztetett, hogy Orbán Viktor pártjával tavaly áprilisban nyerte meg a választásokat, és – mint fogalmazott – “megkezdte az állam átépítését úgy, ahogy neki tetszik.” A miniszterelnök “rendszerváltásról” és “nemzeti forradalomról” beszélt – írta a hetilap. “Kiválasztotta azt az elnököt, akit ő akart, új intézményeket hozott létre – mint például a médiahatóságot -, továbbá új törvényeket, amelyek közül néhányat, például a médiatörvényt egész Európában hevesen vitattak.” Most pedig egy új alkotmány van napirenden – írta a lap, utalva arra: még konzervatív alkotmányjogászok is figyelmeztetnek, hogy kevés az idő egy új, jobb alkotmány kidolgozására.
A régi alkotmánynak – mint a cikkíró fogalmazott – megvoltak a maga gyengeségei, és – akárcsak a német alaptörvényt – gyakran egészítették ki és módosították, de alig akadt valaki, aki meg akart megszabadulni tőle. “Orbán pártja azonban olyan szöveget akart, amely a nemzeti érzéseket és a nemzeti identitás utáni vágyat testesíti meg” – írta a lap, idézve ezzel kapcsolatban Salamon Lászlót, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnökét. Orbán számára a szimbolikáról van szó, még annak a veszélynek az árán is, hogy az új alkotmányra azt a címkét ragasztják majd: az egyetlen párt alkotmánya.
A német lap szerint az alkotmánytervezet mind jogilag, mind politikailag “nyugtalanító”. “Különösen nyugtalanítóak” az alkotmánybíróságra vonatkozó tervezett szabályok – hangoztatta a szerző, utalva államjogászoknak arra az aggodalmára, amely szerint erősen korlátozzák az alkotmánybíróság hatásköreit. A lap szerint politikai függőségek is kialakulhatnak, mert az alkotmánybírók újraválaszthatók lesznek. Elképzelhető, hogy Orbán meneszti a hivatalban lévő alkotmánybíróság tagjait, és saját embereit ülteti helyükbe – vélte a lap.
A cikkíró szerint ” a legnyugtalanítóbb az alkotmány szellemisége.” A Die Zeit szerzője ennek kapcsán arra utalt, hogy a preambulum hangsúlyozza “a kereszténység nemzetmegtartó erejét”, dicsőíti Szent István királyt, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, a közösség erejeként pedig a munkát és a szellemi teljesítményt nevezi meg. És megállapítja, hogy Magyarország volt az, amely 1956-os forradalmával halálos sebet ejtett a világkommunizmuson.
