“Teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról, gazdaságpolitikájának középpontjában ugyanis az áll, hogy Közép-Európa, majd egész Európa legversenyképesebb adórendszerét építse fel” – fogalmazott a miniszterelnök.
A versenyképesség-növelő paktumról március 11-ről 12-re virradó éjszaka állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. “Ennek lényege, hogy az euróövezethez tartozó országok néhány területen megpróbálják a gazdaságpolitikájukat minden korábbinál szorosabban összehangolni. Adóügyekben a megállapodás ugyan óvatos, de egyértelmű az iránya, ugyanis a társaságiadó-alapok harmonizációját tűzték ki célul. Ezzel szemben az országnak független adópolitikára van szüksége. Ha Magyarország elfogadna egy olyan harmonizált alapot, mint amit most
terveznek létrehozni, a magyar gazdaság jelentősen veszítene
növekedésébő” – magyarázta Orbán.
Úgy látja, a paktumba foglalt más ügyek – így például a nyugdíj, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdése – lényegében egybeesnek azzal, amit a Széll Kálmán Tervben leírtak. “A magyar kormány könnyedén aláírhatná a megállapodást, ha nem hat, hanem csak öt pontból állna, a problémát ugyanis a hatodik, az adóharmonizációra vonatkozó pont jelenti” – fejtette ki.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a magyar európai uniós elnökség nagy siker előtt áll, tekintettel arra, hogy a tagállamokkal sikerült tető alá hozni hat olyan jogszabály végső szövegtervezetét, amelyet most csütörtökön és pénteken az EU-s miniszterelnökök jóváhagyhatnak.
Arra a kérdésre, versenyez-e egymással a hat jogszabály és a francia-német kezdeményezésű versenyképességi paktum, a miniszterelnök úgy válaszolt: versenyezni nem versenyez egymással, viszont átfedésben van. Az európaktum azonban csak azokra vonatkozik, akik csatlakoznak hozzá, az említett hat jogszabály pedig mindenkire.
