Nem fogadhatunk el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot – jelentette ki a házelnök az MSZP és az LMP alkotmányozástól való távolmaradásával kapcsolatban. Igaz, az Országgyűlésben a kormánypárt széksorai is elég „szellősek” voltak az expozé elmondásakor.
A házelnök kifejtette, hogy az utóbbi húsz évben hazugságra épült a rendszer, mert miután a totalitárius diktatúra utódai átadták a hatalmat a „jövőt is elzálogosították. Az ellenzék távolmaradása kapcsán elmondta “nem fogadhatjuk el a teljes körű konszenzus megteremtésére vonatkozó hangzatos igényeket sem, amely valójában a választók által érdemi befolyásoló erővel fel nem ruházott kisebbség diktátuma, amely szerint csak az a megoldás lehet demokratikus, melyet ők annak fogadnak el”.
Szerinte “az úgynevezett baloldal” célja most sem más, mint az, hogy ha nem ők határozhatják meg, mi legyen Magyarország jövendő alaptörvényében, akkor azt ne tehesse senki. “S ha már ezt egyharmadnál kevesebb mandátumuk miatt nem érhetik el, akkor legalább annyi erkölcsi és politikai kárt okozzanak ebben a folyamatban, amennyit csak tudnak”.
A politikus e mellet érvénytelennek nevezte az 1949-es alkotmányt, és kitért arra, hogy a nemzeti hitvallást megállapítja: tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, illetve az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Mint mondta, a Fidesz-KDNP-s javaslat szerint az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek. “Komoly méltósággal int az idő elfogulatlan tanácskozásra” – idézte újra Széchenyit Kövér expozéja zárásaként. A házelnök szerint a nemzet hatalmazta fel őket az új alkotmány létrehozására, és ha ennek megfelelnek, akkor a nemzeti hitvallás szavaival büszkén vállalhatják, hogy mindent megtettek Magyarország jövőjéért.
Szili: a gyűlöletstruktúra a fejlődés gátja
A volt házelnök, független képviselő az általa benyújtott alaptörvény-tervezet keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy a javaslat értelmében az új alkotmány hatályba lépésének feltétele ügydöntő népszavazás lenne.
Szili Katalin szerint az alkotmányra amiatt van nagy szükség, mert a továbbfejlődés gátjává vált a gyűlöletstruktúra. A Szociális Unió tervezetének célja, hogy növelje a társadalom tagjainak biztonságát, erősítse a demokratikus berendezkedésbe vetett hitet – mondta, és érvelt a kétkamarás parlament mellett, amely szerinte a konszenzuális demokrácia felé közelítené a konfliktusos magyar közéletet.
Reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok nyitottak a vitára, és figyelembe veszik az általa vezetett Szociális Unió alkotmánytervezetének téziseit.
Szili Katalin szerint a magyar alkotmányos rend régi hiányossága volt, hogy nem tartalmazta kellő súllyal a szociális jogokat, köztük a munkához, a lakhatáshoz való jogot, és egyáltalán nem szerepelt benne a magyar természeti kincsek – így például a vízkészletek, termőföldek – védelmének kötelezettsége.
A politikus hangsúlyozta: az általuk vizionált új közjogi struktúra legfőbb célja a profitmaximalizálásra összpontosító piacgazdaság szociális és ökológiai korlátok közé szorítása. Ez egyben garantálná a jövő generációk egészséges környezethez való jogát is – tette hozzá Szili Katalin.
Lázár: nem tiltjuk be az abortuszt
Miközben a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János arra biztatta a távol maradó MSZP-t és LMP-t, hogy kapcsolódjanak be az alkotmány vitájába, egyben „régi szocialistának” és „új szocialistának” nevezte őket.
Majd a fideszes politikus az alkotmánytervezetet ért kritikákat igyekezett megcáfolni. Elsőként a nemzeti hitvallás kifejezést védte, mert szerinte igenis létezik civil hitvallás is. Szerinte látszólagos az az ellentmondás is, hogy a Szent Korona és a köztársaság egyaránt szerepel az alkotmányban. A korona ugyanis a jogfolytonosság mellett a szuverenitási deficit pótlására szolgál, miközben a Fidesz továbbra is köztársaságban gondolkozik.
Azt is visszautasította, hogy amikor a magzati élet védelmére térnek ki az alkotmánytervezetben, az az abortusz betiltását jelentené. Ők ugyanis figyelembe vették az alkotmánybíróság azon iránymutatását, amikor a testület kimondta, hogy a magzati élet joga nem abszolút, azt korlátozza az anya önrendelkezési joga, és az egészséghez való joga.
Lázár János szerint az Alkotmánybíróság szerepének rendezése is jól mutatja, hogy hajlanak a kritikára, mert szerinte az ősszel megnyirbált jogkörök után most az új szabályozás szerint széles jogköröket kap a testület, és szélesítik az előzetes normakontrollt, kiterjesztve azt az egyedi bírósági döntésekre. Arra viszont nem tért ki, hogy az utólagos normakontrollban meghagyták a korábbi korlátokat.
