Az alkotmányozásról már több alkalommal írtam, jelezve, hogy nem elsősorban a formálódó szöveg, amely – kisebb változtatásokkal – alapjaiban megtartja az 1989-1990-es közjogi szerkezetet, hanem sokkal inkább az elfogadásához vezető eljárás miatt lehetnek rossz érzései mindazoknak, akik velem együtt azt szeretnék, hogy jó és tartós alkotmánya legyen Magyarországnak. Egyáltalán nem segíti ezen célok érvényesülését, hogy az ellenzék két pártja nem vesz részt a vitában, s különösen ártalmas lehet a hosszú távú stabilitás szempontjából, hogy nagy eséllyel csak a kormánypárti képviselők szavazzák majd meg az alaptörvényt. Ilyen szűk törvényhozási többséggel elfogadott alkotmányra – miként az egy elemzésből kiderül – nem akad példa régiónkban.
