Hétfő délután Kolozsvárott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében teszi lesz az állampolgársági esküt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács és bálványosi szabadegyetem 25 tagú csapata.
A fővárosban pedig március 15-én csángómagyarok teszik le állampolgársági esküjüket a Budai Várban, az önkormányzat városházáján. A rendezvényhez kapcsolódva délután csángó kulturális fesztivált rendeznek az összetartozás jegyében, amelyet Potápi Árpád, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának fideszes elnöke nyit meg. Fellép többek közt Petrás Mária énekes, a Somos Együttes, Szilágyi Angéla énekes, az Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes, Mokánu Róza énekes, Janku Laura költő.
A nemzeti ünnephez kapcsolódva lesz eskütétel Csíkszeredán és Szabadkán, majd március 16-án Berlinben és Londonban is.
A honosított magyar állampolgárok az eskütétel során egy díszes, Szent Istvánt ábrázoló dossziéban kapják meg a honosítási okiratot, amelyen a kérelmező választása szerint születési helyként vagy csak a helység történelmi magyar neve szerepel, vagy pedig a magyar elnevezés és zárójelben a mostani, idegen nyelvű elnevezés.
Minden más okiraton születési helyként a történelmi magyar elnevezés és zárójelben a mostani áll majd. Kapnak továbbá az érintettek egy állampolgárságot igazoló kártyát is a későbbiekben, amelyen szerepel a személyi számuk. Ez az irat teljes mértékben megegyezik azzal, amelyet a Magyarországon élők kapnak.
Egyszerűsített honosítási kérelmeket január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2 200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban lehet beadni, illetve március 16-tól a kormányablakoknál is várják az igényléseket.
A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény az eddigitől eltérően a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.
