A kormány júliustól (vagy a legújabb hírek szerint jövő januártól) megtiltaná az összes zárt középületben és munkahelyen a dohányzást. Ennek már van előzménye, enyhébb korlátozás formájában. 1999-től törvénnyel védjük a nemdohányzók egészségét, szabályozzuk a dohánytermékek forgalmazását és fogyasztását. Azóta kellett például a munkahelyeken dohányzásra kijelölt helyeket létrehozni, vagy a vendéglátóhelyeken lehetőség szerint elkülöníteni a dohányos és nem dohányos részeket. Az fn.hu arra volt kíváncsi, vajon ez a 12 éve érvényben lévő szigorítás mennyire csökkentette a dohányosok számát, mennyivel tette egészségesebbé a magyarokat.
A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága tájékoztatása szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a dohányosok száma nem csökkent, hanem kis mértékben növekedett. Viszont az egy-egy napra eső elszívott cigaretták száma kevesebb lett. A dohányzás miatti halálozások száma szintén nem mérséklődött az 1999-es törvény bevezetése óta.
dohányzási mérleg 1994-2009-ig
A Központi Statisztikai Hivatal által végzett Egészségi Állapotfelvétel eredményei szerint 1994-ben a 15-64 éves nők 27 százaléka a férfiak 44 százaléka dohányzott rendszeresen. A rendszeresen dohányzó nők 43 százaléka, a férfiak 66 százaléka 20 szál cigarettánál többet szívott naponta.
A Gallup Intézet 2007-es jelentése szerint 2004-ben a lakosság 31 százaléka, 2006-ban és 2007-ben 33 százaléka dohányzott napi rendszerességgel. Az Eurobarometer 2009-es jelentése alapján Magyarországon a lakosság 38 százaléka dohányzott (nők: 32 százalék és férfiak: 46 százalék)
2000 óta jelentősen csökkent az elszívott napi cigarettamennyiség: 2000-ben még a dohányosok 22 százaléka szívott el napi 20-nál kevesebbet, a többiek ennél többet, 2004 őszén már 45 százalék, 2006-ban 52 százalék, 2007-ben 53 százalék tartozott a „20 szál alattiak” táborába.
1970 és 1999 között hozzávetőlegesen 800 ezer haláleset következett be dohányzás miatt. A dohányzással összefüggő halálesetek száma az 1970-es 20 ezerről 1999-re évi 28 ezerre emelkedett. 1970 és 1999 között a dohányzással összefüggő halálozás 19 százalékkal nőtt; ugyanebben az időszakban minden egyéb halálokkal összefüggő halálozás 9 százalékkal csökkent.
2009-ben a dohányzással összefüggő betegségek következtében Magyarországon közel harmincezer ember halt meg.
Forrás: NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság
Persze az egy dohányosra jutó napi adag csökkenése sem lebecsülendő eredmény, hiszen a szív- és érrendszeri panaszokat már ez is számottevően csökkenti.
Azt is megkérdeztük, vajon az ellenőrző szerv mit tapasztalt, mennyire tartottuk be a jelenlegi szabályokat. A rendelkezésre álló adatok szerint évente átlagosan mindössze több mint 200 egészségvédelmi bírságot szabott ki az ÁNTSZ a dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése miatt, mintegy 10 millió forintos összegben. A dohányzással összefüggő szabályok betartásának ellenőrzésénél javuló tendenciát tapasztaltak.
Túl puha a jelenlegi korlátozás
Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász szerint elég most bemenni egy vendéglátóhelyre, és beleszagolni a levegőbe ahhoz, hogy lássuk, mennyit ér a meglévő törvény. Fabatkát sem. Csak azt írja elő például, hogy ki kell jelölni dohányzó és nem dohányzó
Kaposvár élen jár
Kaposváron 2008. július 1-jétől a belváros egy kijelölt részén, valamint az összes játszótéren, parkolókban, temetőkben és a közhasznú épületeket övező közterületeken kizárólag a „dohányzásra kijelölt hely” tábla háromméteres körzetében lehet csak rágyújtani. A közterület-felügyelők két hónapos türelmi idő után szabtak ki helyszíni bírságot (3000 és 20 000 forint között, átlagban 10 000 forintnyit). Évente kb. 20-30 esetben büntettek, többnyire csikkeldobás miatt. Kaposváron azóta nincs annyi eldobott cigarettacsikk, tisztábbak is az utcák.
asztalokat, de ezek egy légtérben lehetnek. Ez nagyon gyenge, látszatkorlátozás. A munkahelyeken ugyan nem lehet dohányozni, de a bejáratnál, a lépcsőházban már igen.
Probléma van a jogszabállyal és az alkalmazásával is. Nincs elrettentő hatása. Most is van már módosító indítvány formájában olyan javaslat, ami új kiskapukat nyitna, de ezt nem szabadna megengedni. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy ahol ilyen (a tervezett magyar törvénymódosításhoz hasonló) erős tiltást vezettek be, ott egy idő után valóban csökkent mind a dohányosok, mind a dohányzással összefüggő megbetegedések száma. Nálunk is erre van szükség – jelentette ki.
Nem az a kérdés, hogy meglépjük-e a dohányzás teljes betiltását minden középületben, hanem csak az, hogy mikor tesszük meg ezt – jegyezte meg Kaló Zoltán. És mivel Magyarországon rosszabb az emberek egészségügyi állapota, mint tőlünk nyugatabbra, és nem tudjuk az egészségügyi kiadásokat jelentősen növelni (sőt a csökkentés van napirenden), ezért nincs értelme halogatni a teljes tiltást. Előbb-utóbb minden ország így fog tenni, legfeljebb ahol a dohánygyártók jól lobbiznak, ott csak később.
Mit várnak a szigorítástól?
A törvény legnagyobb eredménye a passzív dohányosok védelme mellett az lehet, ha a fiatalok közül sokkal kevesebben szoknak rá a dohányzásra. Márpedig ha a szórakozóhelyeken (ahol leginkább terjed körükben a dohányzás) teljes lesz a tiltás, s ezért nem kerül a szájukba az első szál (haverokkal, ital mellett, brahiból), akkor jó eséllyel sokan egyáltalán nem fognak majd rágyújtani. Így a következő nemzedékben már jóval kevesebb lehet a dohányzó és a passzív dohányos is – emelte ki Kaló Zoltán.
Mivel nincsenek kiskapuk, nem lehetnek kifogások sem. A Füstirtók Egyesület elnöke, Félix Péter azt mondta, nagyon fontos, hogy a munkahelyeken teljesen megtiltják a dohányzást. A munkahelyi dohányzás megtiltása a legjobb mód arra, hogy tömegesen leszoktassa az embereket, illetve a napi adag csökkentésére szorítsa őket. Ha elfogadják a javaslatot, akkor két éven belül 10 százalékon felüli csökkenést vár az infarktusok számában (erre a külföldi statisztikákból következtet).
A hatóság érdekelt lesz
Félix Péter szerint jó törvény van születőben (bár ilyet ő ritkán ejt ki a száján). És nemcsak azért mondta ezt, mert részt vett az előkészítésében. Erénye, hogy rájön: csak akkor működik egy törvény, ha érdekeltté teszik a hatóságot a betartatásában. Igaz, csak az egyiket (az ÁNTSZ-t, 25 százalékban), a másikat (a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget) nem, s ez később vezethet is feszültségekhez.
Ezen mindenképpen változtatni kellene, főleg, mert a fogyasztóvédők ellenőrzik többek között, hogy a 18 év alattiaknak biztosan ne adjanak el dohányterméket. Ennek figyelése pedig nagyon fontos lenne a fiatalok védelmében – tette hozzá.
Megoldás lehet a teljes tiltás?
Persze minden törvény csak annyit ér, amennyire betartatható. Félix Péter szerint a hatósági érdekeltség azért is fontos, mert az összes vendéglátóegységben is ellenőrizni kell majd, hogy érvényesítik-e a dohányzási tilalmat. Persze erre képtelen lesz az ÁNTSZ.
De mivel az állampolgárok jó része jogkövető, lehet arra számítani, hogy a többség elfogadja az új szabályt, sőt, feljogosítva érzi majd magát, hogy a többiekkel is betartassa. Ezt Félix Péter már tapasztalta is az elmúlt egy hónapban, amikor azt látta, hogy a villamosmegállókban rászóltak a dohányzókra (akik háborgás nélkül elnyomták a cigijüket). Másrészt, mivel ügyféljogot kaptak a civilszervezetek, ezért ők is jelezhetik majd, ahol látják, hogy a hatóság nem büntet, pedig kellene.
A Magyar Vendéglátók Ipartestülete tiszteletbeli elnöke, Háber Tamás szerint viszont ez a törvény nem lesz betartatható, pont azért, mert nem tudnak minden egyes intézmény mellé őrt állítani.
—-Nincs itt az ideje?—–
Háber Tamás a maga és kollégai nevében is azt mondta az fn.hu-nak, hogy helyeslik a dohányzás visszaszorítását, de úgy érzik, nagyon rosszkor jönne most a teljes tiltás. A vendéglátásban a recesszió miatt így is nagyon alacsony a forgalom, de ha teljesen kirekesztik a dohányzó vendégeket, akkor további 30-40 százalékkal eshet, ami elbocsátásokhoz vezethet. Ez pedig az ország gazdasági érdekeivel ellentétes a szervezet szerint.
Nem osztja a vendéglátók aggodalmait Kaló Zoltán. Nyugat-európai tapasztalatok alapján a tiltást bevezető országokban nem csökkent jelentősen a vendégforgalom, pláne nem a hazai vendéglátósok által jelzett 30-40 százalékkal. Éppen ezért úgy vélte, a foglalkoztatásra sincs jelentős hatása a teljes tiltásnak.
Félix Péter szerint nem fognak fellázadni a dohányosok, sem elmaradni a kocsmákból (itt az ivásé a főszerep, a dohányzás „csak” kiegészítés ehhez). Ki fogják bírni cigi nélkül, ahogy Írországban, a pubok hazájában is.
Vendéglátós félelmek
A forgalom inkább nőni fog, nem csökkenni, mert a nem dohányzók (a lakosság 70 százaléka) szívesebben mennek majd a füstmentes helyekre – valószínűsítette Félix Péter.
Háber Tamás szerint ez csak a nálunk fejlettebb gazdaságú országokban zajlik így, ahol az emberek 70-80 százaléka számára természetes, hogy vendéglátóhelyekre jár. Náluk nagyjából egy év alatt heverte ki a vendéglátás a dohányzás teljes tiltását. Magyarország nem ilyen szinten van, jelenleg is csak az emberek 28 százaléka jár vendéglőbe, ha közülük eltűnnek a dohányosok (akik egyébként Háber Tamás szerint mindig többet fogyasztanak), akkor az óriási visszaesés lesz. A teljes tiltást szerinte akkor lehetne bevezetni, ha már beindult a gazdaság.
Félix Péter viszont azt gyanítja, igaziból nem is ettől félnek a vendéglátósok, hanem attól, hogy elmaradnak a reklámbevételeik (ha nem lehet cigizni, nem a presszóban fogják megvenni a füstölni valót, ezért nem lesz érdemes a dohányiparnak ezeken a helyeken hirdetni).
Valóban csökkennek-e az állami kiadások?
Kaló Zoltán egészségügyi közgazdász szerint a dohányzás elleni küzdelem, a tiltásra beterjesztett törvényjavaslat valószínűleg a legköltséghatékonyabb mód arra, hogy a magyarok katasztrofális egészségügyi állapotán javítsunk. Sokkal kevésbé költséges, mintha gyógyszerekre, kórházakra költenénk. De nem igaz az állítás, hogy ezzel a lépéssel csökkennének az állam kiadásai. Leginkább a halálozás növekedése faragja le az egészségügyi kiadásokat. A dohányzás visszaszorítása viszont jelentősen növeli a várható élettartamot.
Az egyik vezető dohánygyártó által Csehországban készített tanulmány is kimutatta, hogy a dohányzás terjedése javítja az államháztartási egyenleget. Egyfelől emelkednek az állam adótípusú bevételei (jövedéki adó, vám, áfa, stb.). Másfelől mivel kevesebben élnek sokáig, kevesebbet kell fordítani az időskori betegségek kezelésére. A dohányzás terjesztésével csökkenthetőek a nyugdíjkiadások, valamint például kevesebb öregotthont kell fenntartani. Növelik viszont az állam kiadásait a dohányzással összefüggő betegségek, így a daganatos betegségek, a tüdőrák, a szívpanaszok, stb. kezelése. De ez a pluszköltség jóval kevesebb, mint amennyibe a nem dohányzó (és így valószínűleg hosszabb életet élő) emberek ellátása kerül idős korukban.
Persze ettől még nagyon is szükség van a dohányzást tiltó törvényre, mert az emberélet sokkal fontosabb, mint a kiadások – tette hozzá a közgazdász.
