Magyarország új alkotmányának nyilvánosságra hozott tervezete szisztematikusan leépíti a kisebbségi érdekképviseletet és intézményrendszert, megnyirbálja a már eddig megszerzett jogokat, és a kétharmados többségű kormány radikális változtatásaival nemhogy előmozdítaná a kisebbségi közösségek életét és jogaik kiszélesítését, hanem azt két évtizednyi visszalépésre kényszeríti – idézte az MTI Kállai Ernőt.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: ha a készülő alkotmányban nem biztosítják újra a már korábban lefektetett jogokat, így a kisebbségi önkormányzatok és intézmények, valamint a kisebbségi nyelv és kultúra védelmét, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését, akkor a kormány kisebbségpolitikája – beleértve a soros magyar EU-elnökség fő prioritásaként hangoztatott egységes európai romastratégia megalkotását – hiteltelenné válik.
Majtényi elégedetlen
Nem tetszik – jellemezte röviden Majtényi László alkotmányjogász a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetét. „Egy sikeres alkotmányozásnak két elemi követelménye van, a mostani tervezetből azonban mindkettő hiányzik” – vélekedett lapunk megkeresésére az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője.
Az első, hogy az alkotmánynak a politikai közösség egészének értékeit képviselnie kell. Majtényi László szerint a mostani tervezet inkább provokálja a politikai közösség egy részét. Példaként Sólyom Lászlót idézte, a volt államfő ugyanis helytelenítette a válást, mégis úgy fogalmazott, hogy olyan alkotmányra van szükség, amelyet az elváltak is magukénak éreznek.
Sorsfordító élmény nélkül
A másik elvárás a tervezettel kapcsolatban szerinte az, hogy a sikeres alkotmányok rendre egy nemzeti, társadalmi sorsfordító élményhez kapcsolódnak, ellentétben a jelenlegi időszakkal. „A sokat gyalázott 89-es alkotmány a rendszerváltással megfelelt ennek a követelménynek” – fejtette ki a jogász.
Hozzátette, hogy a 89-es alkotmánynak épp az volt az egyik erőssége, hogy jelentős, szimbolikus gesztusokat tett a népnek az ombudsmani rendszer felállításával és az actio popularis biztosításával, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat. „Ezeket a mostani tervezet szerint gyakorlatilag megszüntették” – jegyezte meg Majtényi.
