Megtárgyalta és elfogadta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség csütörtöki ülésén a kormánypárti képviselőcsoport alkotmányszövegező bizottsága által elkészített alaptörvény-tervezetet – közölte a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János sajtótájékoztatóján elmondta, a képviselők a
jogszabálynak a Magyarország alaptörvénye címet, az első fejezetnek pedig a
Nemzeti hitvallás elnevezést javasolták. A frakcióülésről távozó Orbán Viktor
miniszterelnök a szövegtervezettel összefüggésben úgy fogalmazott: „még a
munka elején vagyunk”. A kormányfő újságíróknak azt mondta, a végén
szeretne majd elégedett lenni, „amikor túl vannak a munka dandárján.”
Lázár János frakcióvezető a budapesti tájékoztatóján hangsúlyozta: a szerdán
nyilvánosságra hozott szövegtervezetet a március 14-i parlamenti beterjesztésig
már csak stilisztikailag fogják módosítani, ám a kormánypárti képviselők a
későbbiekben indítványoznak majd tartalmi változtatásokat is a „húsvéti
alkotmányhoz”, amelyeket a képviselőcsoport mérlegel.
Mint fogalmazott, a frakcióülésen konstruktív vita
bontakozott ki, több mint harminc képviselő szólalt fel, tett javaslatot,
jelentős részük a Nemzeti hitvallás című részhez.
Kérdésre elmondta, a családi választójog nagyon élénk vitát váltott ki a
tanácskozáson, de nem szavaztak róla. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a kérdés
eldöntését a szövegtervezet nyitva hagyja. Orbán Viktornak a családi
választójoggal kapcsolatos álláspontja az volt – folytatta -, hogy hosszabb
társadalmi vitára van szükség.
Érdemi vita, több észrevétel volt továbbá a génmódosított
élőlényekkel, az önkormányzati rendszerrel, a köztársasági elnök, valamint az
Alkotmánybíróság (Ab) jogkörével kapcsolatban. Téma volt ezen túlmenően a
kamarák, a munkavállalók, a munkaadók joga. Az ország jelképeivel kapcsolatban
szintén voltak észrevételek, ezeket is mérlegelni kell – tette hozzá.
A köztársaságielnök-választásra kitérve kiemelte, terveznek módosítást, de
alapvetően nem változik meg a jelenlegi szisztéma, Magyarország nem lép a
prezidenciális vagy a félprezidenciális rendszer felé. Pontosítják ugyanakkor
az elnök jogkörét, és bizonyos esetekben nagyobb lehetőséget biztosítanák
számára az Országgyűlés feloszlatásában. Példaként említette, hogy az államfő
feloszlathatná a parlamentet, ha a Ház a központi költségvetést március 31-ig
nem fogadja el.
Arra a felvetésre, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyett a Kúria szerepel a
szövegtervezetben, és ez érinti-e a jelenlegi LB-elnök, Baka András pozícióját,
a frakcióvezető azt válaszolta: az alkotmánytervezet azt mondja, hogy az LB-ből
Kúria lesz. Arról majd az átmeneti és a hatályba léptető rendelkezéseknek kell
szólnia, hogy mi lesz például az adatvédelmi ombudsman sorsa; mi lesz az
Alkotmánybíróság elnöki tisztségével, tekintettel arra, hogy az Ab mostani
elnökének lejár az elnöki mandátuma idén nyáron, az új alaptörvény viszont
várhatóan csak 2012. január 1-jén lép hatályba. „Engem személy szerint
nagyon meglepett az LB elnökének ilyen vehemens, tőle eddig szokatlan, egészen
önkontroll nélküli támadása” – közölte Lázár János, hozzátéve, reméli, nem
a saját státuszát félti Baka András.
Az Ab jogköréről azt mondta, ha valaki alaposan tanulmányozza a tervezetet, nem
lehet azt mondani, hogy az szűkül vagy bővül. Teljes egészében megváltozik,
hiszen van egy teljesen új intézmény, amit maga az Ab is felvetett hosszú évek
óta mint lehetőség. Ez pedig az utólagos állampolgári panasz intézménye. Ez
német minta alapján működne, s lényege, hogy ha valaki úgy ítéli meg, hogy
ügyében súlyos sérelem történt, és ez alkotmányos jogait érinti, akkor egyedi
ügyben az Ab-hez fordulhat. Erre azt mondani, hogy ez gyengíti az Ab-t,
szerinte nem lehet. Hozzátette: ebből következik egy újabb vita, miszerint az
igazságszolgáltatással kapcsolatban a bírói döntéseket egyedi panaszra
felülvizsgálhatná az Ab.
Lázár János azt mondta, az általa tavaly ősszel előterjesztett javaslattal
kapcsolatban, amely az Ab eljárási lehetőségeit költségvetési tárgyú
kérdésekben – mint adók, járulékok – átalakította, támogató észrevételek
voltak.
A Fidesz-KDNP tervezete szerint – ismertette – egy ombudsman
lenne, és annak lennének helyettesei. „Mind a hazai gyakorlat, mind a
nemzetközi szerződések azt, hogy legyen kisebbségi ügyekkel foglalkozó
ombudsmanhelyettes (…), indokolttá és megalapozottá teszik” – fűzte
hozzá. Az adatvédelem kérdését viszont önálló hatósághoz rendelnék. Vagyis –
folytatta – az adatvédelmi ombudsmanon kívül a többi biztosi feladat megmaradna
egy ombudsman – és annak helyettesei – vezetésével.
Lázár János megjegyezte azt is, hogy a tervezetben nem
szereplő népi kezdeményezést a népszavazásra vonatkozó kétharmados törvényben
kell rendelkezni. Szólt arról is, hogy a képviselők megerősítették: az 1949-ben
elfogadott alkotmányt jogi és politikai értelemben is hatályon kívül kell
helyezni, továbbá az új alaptörvénynek vallania kell a nemzetiszocializmus és a
kommunizmus bűneinek az elévülhetetlenségét.
A nemzeti konzultáció kérdőívével kapcsolatban – amelyet már több mint 500
ezren visszaküldtek – elmondta: a közpénzügyek rendkívüli mértékben
foglalkoztatják a választókat.
A mintegy háromórás, zárt frakcióülésen a Fidesz-KDNP alkotmánytervezetéről
tárgyaltak a kormánypárti képviselők. Az MTI úgy tudja, a tanácskozás után
Orbán Viktor és Lázár János külön is egyeztetett egymással.
