Korábban azt nyilatkozta nekünk, hogy az alkotmánytervezetben az Alkotmánybíróság jogkörét részben biztosan visszaadják. Mi a szövegből azt olvastuk ki, hogy a testület továbbra sem semmisíthet meg olyan törvényeket, amely a költségvetést, az adókat és járulékokat érinti. Hogyan értette, hogy visszakapják a jogkörüket?
Ehhez alaposabban kell elolvasni, mert az előzetes normakontroll nem terjed ki a költségvetési korlátokra, ennek során minden szabályt törölhet. Utólagos normakontrollban valóban nem vizsgálhat minden törvényt, de itt is van annyi változás, hogy közjogi törvénytelenség esetében mindent megsemmisíthet. A lényeg azonban az, hogy előzetesen mindent megsemmisíthet. Ezt értelmezem úgy, hogy ez a részbeni visszaállítás esete. Mellesleg én jobban örültem volna, ha teljes mértékben visszakapja az Alkotmánybíróság a jogkörét, de ennyit lehetett elérni.
Van emellett egy igen jelentős hatáskörbővülés is. Az alkotmányjogi panasz esetén nemcsak a jogszabályt vizsgálhatja felül, hanem a bírói ítéletet is.
Miért volt arra szükség, hogy az Alkotmánybíróság elnökét ne a többi alkotmánybíró, hanem a parlament válassza meg?
Ez a többségi álláspont: ha az öt közjogi méltóságot nézzük, akkor közülük négyet a Ház választ, sőt az összes többit is, mint az ombudsmant, a legfőbb ügyészt, így nem volt indokolt, hogy az Alkotmánybíróság elnökével ne így járjunk el.
A gyermekek után járó szavazati jog egyfajta lehetőséget fogalmaz meg. Számunkra ez nem teljesen egyértelmű…
Egyetértek. Ez azt jelenti, hogy elvileg lehetne a választójogi törvényben a gyermekes családok esetén az anyának még egy szavazata, függetlenül attól, hány gyermeke van. Ezt még a mai (csütörtöki) frakciógyűlés is megvitatja, és a nemzeti konzultáció eredménye is iránymutatást fog adni. Nagy összegben tehát nem fogadnék abban, hogy ez a végleges szövegnek is a része lenne.
Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint ez a tervezet csak akkor lenne igazságos, ha minden gyermek után járna szavazati jog…
Ezzel én is egyetértek, ezért úgy gondolom, hogy ezt még a frakció is megvitatja, aminek majd lesz egy eredménye, amit vagy már a benyújtást megelőzően, vagy esetleg később a törvény tárgyalása során lehet majd érvényesíteni.
Volt egy olyan elvárás, amely szerint a visszamenőleges törvénykezés tilalmát az Alkotmányban is meg kellene jeleníteni. Ezt végül nem vettük benne észre…
Ez az eddigi Alkotmányban sem volt benne, de a demokratikus jogállamból az Alkotmánybíróság minden alkalommal levezette. Ezt a lehetőséget senki nem korlátozta, és ebben nem is változott az eddigi szabályozás.
