A Fidesz szerdán hozta nyilvánosságra az alkotmánnyal kapcsolatos koncepcióját. Bár a tervezeten még valószínűleg csiszolni fognak, azért már érzékelhető milyen irányban fog változni a jelenlegi, ideiglenes alkotmányhoz képest az új alaptörvény.
Az elemzők szerint fontos elem, hogy az új alkotmány bevezetője egyfajta érzelmi viszonyulási pont lesz az emberek számára és többletszimbolikát adnak az egyébként száraz, jogi dokumentumhoz. A gyerekek után járó szavazati jogot vélhetően nem fogják érvényesíteni, a köztársasági elnök sem lesz izmosabb, az érzékenyebb politikai kérdések pedig jórészt kimaradtak.
Köztársasági elnök marad, népszavazás változik
Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezetőelemzője az fn.hu-nak elmondta, van néhány olyan pont ahol első látásra is látszik változás, ám a hatalmi egyensúlyok szempontjából nem lényeges mértékben. Példaként említette a népszavazás témakörét, ahol a Fidesz új alkotmánytervezetében az érvényességi határ visszaáll a NATO-népszavazás előtti állapothoz. Ezzel praktikusan megnő az érvényességi küszöb, nehezebb lehet így érvényes referendumot tartani.
A másik érzékelhető változtatás a köztársasági elnök egyik sokat vitatott hatáskörét, az Országgyűlés feloszlatási jogát érinti Kumin Ferenc szerint. Ez a hatáskör volt az egyik olyan elem, amelynek kiterjesztésével kapcsolatban többen aggodalmuknak adtak hangot, hiszen ezzel a hatalmi egyensúly eltolódott volna egy erősebb államfői modell felé.
A Századvég vezetőelemzője szerint ebben a tekintetben annyi változást hozna csupán a tervezett szöveg, hogy kikerül a feloszlatás egyik lehetetlen és életszerűtlen feltétele, amely a köztársasági elnök számára abban az esetben adta meg az országgyűlés feloszlatásához való jogot, ha négy egymást követő alkalommal sikeres konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormányfő ellen. Helyette egy olyan elem került be a tegnap megismert szövegbe, amely szerint a feloszlatás joga akkor illeti meg az államfőt, ha adott év március 31-éig nem fogadja el az országgyűlés a költségvetést.
Az elemző szerint így egy lehetetlen és felesleges feltétel helyett egy szintén nem túl valószínű, de azért mégis életszerűbb feltétel kerülhet be az alkotmányba, hiszen egy nehezen előálló, de megoldásért kiáltó tartós politikai válságra adhat megoldást. A hatalmi egyensúlyok tehát az előzetes aggodalmakkal szemben nem változtak az államszervezetben Kumin Ferenc szerint, nem lett erősebb például a köztársasági elnök hatalma.
Az esetleges előre kódolt kompromisszumos lehetőségeket illető kérdésekre vonatkozóan az elemző úgy válaszolt, a gyermekek választójogát érintő rész kinyitja a lehetőséget az országgyűlésnek, hogy adott esetben ne legyen alkotmányellenes egy ilyen természetű rendelkezés, ám nem dönt el semmit véglegesen. A „vármegye” szó használatát említette még hasonló részként, amelytől az esetleges heves tiltakozások hatására később eltekinthet a törvényhozó, ám szerinte ez kevésbé lényeges pontja az alaptörvénynek.
Érzelmi viszony egy dokumentummal
A Nemzeti hitvallás fejezet, tulajdonképpen a preambulum funkciója a Századvég elemzője szerint az, hogy valamiféle áttekinthető mennyiségű, befogadható méretű összefoglalóját adja laikusok számára is az alkotmány értékrendjének. Nyilván nem képes az alaptörvény valamennyi rendelkezését összesűríteni, de egy olyan összefoglalást nyújt, amely alkotmányjogi ismeretek nélkül is mindenki számára könnyen fogyasztható, megérthető. Az előszó lehetőséget ad arra, hogy érzelmi viszonyba kerüljenek a szöveggel, akik olvassák, akár negatív, akár pozitív relációban. Erre a száraz jogi szöveg kevésbé alkalmas.
Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója szerint azonban az első verzióban vannak olyan pontok, amelyeket előzőleg élénk közéleti vita kísért. Ilyen volt a kiskorú gyermekek után járó pluszszavazat, amelyet – kevés kivételtől eltekintve – heves elutasítás fogadott. Pár hete ennek nyomán Kövér László már úgy nyilatkozott, hogy nem kerül bele az alkotmányba a plurális választójog biztosítása, a tervezet azonban mégis ennek lehetőségét nyitja meg. A XXI. Cikk (2) bekezdés kijelenti, hogy nem tekinthető az egyenlő választójog sérelmének, ha a sarkalatos törvény azokban a családokban, ahol van kiskorú gyermek, az anyának további egy szavazatot biztosít.
Hasonlóan sok támadásra számíthat a preambulum azon kitétele, véli az elemző, mely szerint az új alkotmány nem ismeri el a történelmi alkotmány felfüggesztését. Ez számtalan problémát és kérdést vet fel, így például azt, hogy eszerint a közhatalom forrása nem a nép, hanem a Szent Korona. Elképzelhető, hogy ezek a sokat vitatott elemek pusztán azért kerültek bele a tervezetbe, hogy azokban a Fidesz egy-egy ellenzéki követelésnek engedjen, így kísérelve meg (például) az LMP alkotmányozási folyamatba való behúzását, az ellenzék részben vagy egészben való távolmaradása ugyanis az új alkotmány legitimitását tekintve kritikus kérdés.
A semlegesség a múlté, konzervatív alkotmányunk lesz
Jelentős változásnak tekinthető Magyar Kornélia szerint, hogy míg a közjogi intézményrendszer főbb vonásai változatlanok maradnak, az új alkotmány tervezete szakít az ideológiailag semleges alaptörvény koncepciójával. A kormánypártok retorikai fordulatainak dominanciája, a keresztény egyház és a szigorúan hagyományos (heteroszexuális) családmodell előtérbe helyezése komoly elmozdulást jelent e tekintetben.
Bár több prominens kormánypárti politikus nyilatkozatai is az ellenkezőjére engedtek következtetni, a jelenlegi tervezetben az Alkotmánybíróság jogkörének tavalyi korlátozását érvényben hagyták. Csak bízni lehet benne, hogy a parlamenti egyeztetések során a kormánypártok lemondanak erről, hiszen az egyszerű hatalompolitikai célból keresztülvert rendelkezés alapjaiban sérti az alkotmányosságot. Az utólagos normakontroll kérelmezésének szigorítása ugyanakkor nem jelenti az Alkotmánybíróság jogkörének egyértelmű szűkítését, hiszen korábban maguk az alkotmánybírák is többször szóvá tették, hogy a hozzájuk érkező beadványok óriási tömege nagymértékben nehezíti a munkájukat.
Az érzékenyebb kérdések kimaradtak
Krekó Péter a Political Capital elemzője az fn.hu-nak nyilatkozva úgy vélte, az alkotmány elfogadása szimbolikus aktusként lesz inkább értékelhető. Nem rajzolja át alapvetően az intézményrendszert, bár annak átalakítása folytatódni fog más jogszabályok változtatásával. A teljes választási procedúra részleteinek lefektetése például még várat magára, ezt nem rögzíti az alkotmány, ennek részeként nem tisztázott a kettős állampolgárok szavazati joga sem, mindezt a választási törvényekben szabályozzák majd. Csakúgy mint a gyermekes családok szavazati jogáról szóló kérdést. Utóbbi egy radikálisabb módosítás lenne a választási szabályokban, amire most kisebb esély van, és egész Európában példátlan megoldás lenne, ami visszakanyarodást jelentene a cenzusos választójoghoz.
A komolyabb közjogi vitákat kiváltó korábbi elképzelések – mint például az alkotmány módosításának megnehezítése – többsége kimaradt a Fidesz alkotmánytervezetéből. Az elemző szerint a médiatörvényt követő időszakban kialakult egy olyan politikai környezet, amelyben a kormánynak tekintettel kell lennie arra, mely kérdések válthatnak ki újra egy komolyabb nemzetközi kritikákat kiváltó hullámot. A magas labdákat a külföldi sajtó továbbra is le fogja csapni. A médiatörvény körüli vita tehát óvatosságra intette a kormányt az alkotmányozás ügyében.
A Nemzeti hitvallással kapcsolatban a Political Capital elemzője elmondta, a hatályos alkotmány kifejezetten ideiglenesként definiálja magát, megszövegezőinek nem voltak identitáspolitikai törekvései. Ehhez képest érthetően vitákat vált ki a kormány tervezete, amely nemcsak egy száraz, formalista jogi dokumentum, hanem a kormánypárt nemzetfelfogásának megfelelő szimbolikus elemeket is tartalmaz, a Fidesz szándékai szerint elsősorban ettől lenne több az új alkotmány a réginél.
A jelenlegi alkotmányozás egyik legfőbb funkciója tehát a kormány saját értékrendszerének megjelenítése, valamint egy markáns politikai elhatárolódás az elmúlt politikai időszaktól, új fejezet nyitása a 89 utáni demokrácia történetében. A Fidesz e szimbolikus politikai törekvéseit mutatja a preambulum, de az alkotmány más rendelkezései is, mint például a magzati élet védelme, ami annak ellenére került be a szövegbe, hogy leszögezték, az abortusz szabályozása nem változik.
Ha kizárólag a Fideszhez kötődik majd az új alkotmány, annak kettős veszélye van Krekó Péter szerint. Egyrészt a jelenlegi kormánypárt támogatottságával együtt kophat el az alkotmányé is, másrészt emiatt könnyen újra előjöhet az alkotmányozás kényszere. Ez az elemző szerint legegyszerűbben egy erős legitimációt biztosító népszavazással lenne elkerülhető, mint a Fidesz által többször hivatkozott DeGaulle-féle francia alkotmány esetében, melyet az akkori francia elnök népszavazással erősített meg. Ennek a felhatalmazásnak a hiánya, valamint az ellenzék sikertelen bevonása a Fidesznek is visszaüthet, de az új politikai berendezkedés is instabillá válhat általa.
