A gazdasági részérdekek csak a legszigorúbb alkotmányossági követelményeknek megfelelően írhatnak felül környezetvédelmi érdekeket, jelen esetben pedig az egészséges környezethez való jognak prioritást kell élveznie a gazdasági érdekekkel szemben – írta Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa közleményében.
Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénymódosítás fontos lépés, de betartatásához rendszeres hatósági ellenőrzésre és széles körű tájékoztatásra is szükség van.
Kitért arra: a kül- és beltéri légszennyezettségi ártalmak teljes körű kiküszöbölésére is hasonló figyelmet kell fordítani. A sokféle környezet-egészségügyi kockázat közül kiemelte a közlekedési eredetű légszennyezettséget, a magas szállópor-koncentrációt, így a vissza-visszatérő szmogveszélyt, a hulladékok illegális háztartási és egyéb égetését, az allergén gyomok okozta magas pollenkoncentrációt, valamint az egyes ipari üzemek kibocsátotta por- és bűzterhelést. A környezet-egészségügyi kockázatok közé sorolta még az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagokból a belső terekbe kerülő veszélyes és sokszor rákkeltő anyagokat.
