A Széll Kálmán terv szerint a bankadó nem feleződik meg 2012-ben, a kormány jövőre is 180 milliárd forintos bevétellel számol ebből. Erdei Tamás elmondta: a bankok arra számítottak, hogy 2012-ben már az uniós szinthez közeledik az elvonás mértéke. Hozzátette: a bankszövetséggel nem konzultáltak erről, az utolsó tárgyalás tavaly ősszel volt a kormányoldallal, amikor a bankadót bevezették.
Emlékeztetett: már korábban rámutattak arra, hogy a bankadó tartós fenntartása veszélyes, mert csökkenti a bankok aktivitását, így gátolja a növekedést. A bankszektor 2010. évi adatai szerint a kihelyezések reálértéken lényegesen csökkentek, a hitelintézetek profitabilitása pedig mélyre süllyedt, mert a kihelyezések után jelentős értékcsökkenést kellett képezniük.
A bankszektorból 2010-ben 1400 milliárd forintnyi refinanszírozás tűnt el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ennek tulajdonosi pótlását nem segíti a bankadó. Ha az elvonás tartós tendenciaként beépül a bankok gazdálkodásába, tőkeakkumulációs képességük jelentősen csökken, ami gátolja a hitelaktivitást – mutatott rá.
Erdei Tamás szerint a gazdaságot élénkítő lépésekre, középtávon hiteles, szigorú költségvetési politikára és a strukturális reformok haladéktalan megkezdésére volna szükség ahhoz, hogy bővülhessen a hitelezés, megteremtődjön az ehhez szükséges bizalom. Ez lehetővé tenné a forintárfolyam erősödését is, csökkenhetnének a kamatok, így növekedhetnének a forint kihelyezések. A bankszövetség elnöke elmondta: a nehéz helyzetbe került devizahitelesekről folyamatosan konzultálnak a nemzetgazdasági tárcával, s bíznak abban, hogy sikerül konszenzusos javaslatot kidolgozni, s elérni a kilakoltatási moratórium feloldását.
Csalódott a piac
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 418,34 pontos, 1,81 százalékos csökkenéssel, 22 737,16 ponton zárt kedden. A BUX esésében szerepet játszott az, hogy a piac csalódott a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett reformlépésekben, abból hiányolta a konkrét lépéseket.
Vaszkó Szabolcs, az Erste Befektetési Zrt. üzletkötője szerint a piac optimistán várta a reformelképzeléseket, azonban a Széll Kálmán Tervben megismert strukturális tervekről, elképzelésekről a piaci szereplők úgy vélekedtek, hogy azok kevés konkrétumot tartalmaznak. A kereskedés kezdetén még az optimizmus „uralkodott”, később azonban a piaci hangulat megváltozott. „Kevés szó esett a konkrét lépésekről, a megvalósítás útjáról, módjáról, ezért a reformcsomag ismertetése után lefelé mozdultak el az árfolyamok” – elemezte Vaszkó Szabolcs.
