Még soha nem volt ilyen magas a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon. A nők 77,9, a férfiak 70,1 évet remélhetnek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 1990-hez képest a nők 4,2 évvel, a férfiak öt évvel hosszabb életre számíthatnak – írja a Népszabadság.
A lapnak a KSH főtanácsadója azt mondta, hogy egyre csökken a két nem várható élettartama közötti különbség. Kamarás Ferenc szerint a férfiak egy részének megváltozott a viszonya az egészséghez, mert aki sokat betegeskedik, az könnyen elvesztheti a munkáját. A férfiak mutatói továbbra sem jók, csak az utóbbi időben jobban javultak, mint a nőkéi.
Ezt Pikó Bettina egészségszociológus azzal magyarázza, hogy a nők egyre „férfiasabb” életet élnek, nemcsak a munkahelyeken, hanem a szabadidejükben is. Emelkedik körükben a stressztől szenvedők, a dohányosok, az alkoholfogyasztók aránya. Emiatt bizonyos betegségek: a tüdőrák vagy a szívbetegségek nagy arányban jelentek meg a nőknél az utóbbi néhány évben.
A várható élettartam területi különbségei nem változnak.
A nők Győr-Moson-Sopron megyében számíthatnak a leghosszabb életre, ezt Budapest és Zala megye követi. A legrosszabb női mutatókkal Borsod, Nógrád és Békés megye rendelkezik. A férfiaknál a fővárosiak számíthatnak a leghosszabb életre, őket a Veszprém, a Győr-Moson-Sopron és a Csongrád megyeiek követik. A legrosszabb kilátásaik a borsodi és a szabolcsi férfiaknak vannak.
Mindkét nemre igaz, hogy aki kis településen lakik, az rövidebb életre számíthat. Az ezerfősnél kisebb falvakban a nők több mint egy, a férfiak több mint két évvel élnek rövidebb ideig, mint az országos átlag. A legkedvezőbb életfeltételeket az 50-100 ezer fő közötti városok nyújtják.
Ami a budapesti kerületeket illeti, itt sincs különbség a nemek között. A leghosszabb életre a II., az V. és a XII. kerületek lakói számíthatnak, a legrövidebbre a XXIII., a VIII., és a XX. kerületekben élők. A legjobb és legrosszabb kerületekben élők között a nőknél 6,4, a férfiaknál 8,2 év a különbség.
Kamarás Ferenc szerint komoly gond, hogy a területi különbségek nem csökkennek. Ez mutatja, hogy folytatódik a társadalom kettészakadása. Még ennél is súlyosabb probléma, hogy a 2006 és 2009 között a javuló tendenciák megtorpantak, a halálozás nem csökkent tovább. Hogy ennek mi az oka és hogy átmeneti jelenségről vagy tartós stagnálásról van-e szó, még nem tudják.
Három évből még nem lehet semmire következtetni – véli Pikó Bettina is. Egyelőre csak hipotézisek vannak, ilyen például, hogy a rendszerváltás pozitív hatása eddig tartott, mostantól új életvezetési stratégiákra, új stresszfeldolgozási módszerekre van szüksége a társadalomnak.
AJÁNLOTT LINK:
Lassan javul a szegények életkilátása (Népszabadság)
