A hír: „Az Európai Unió „zöld utat” adott az Audi győri gyárberuházásának elindításához. Brüsszel kiemelt közérdekre hivatkozva jóváhagyta a Natura 2000 program keretében az Audi győri beruházáshoz szükséges terület átminősítését, amely így szabaddá vált.
Nagyszerű, gondolhatná az ember. Itt van végre egy cég, ami ebben a nehéz gazdasági helyzetben nemhogy menekülne az új kormány által a multikra kivetett válságadóktól, hanem még újabb üzemet épít, munkát adva ezzel sok embernek – írta az elemző. Igaz, ehhez ki kellett vonni a forgalomból egy természetvédelmi területet, de ugye ezt a brüsszeli jogszabályok értelmében meg lehet tenni közérdekre – jelen esetben munkahely-teremtésre – hivatkozva. Ez ugye áll, tehát minden rendben van, az a pár fű, meg bogár kit érdekel, ha éppen nincs mit ennie a családnak?
De gondolkodjunk el pár dolgon – szólít fel Pogátsa Zoltán. Azt a Natura 2000 területet valamikor, nem is olyan régen, azért jelölték ki, mert olyan fajok élnek (éltek) rajta, amelyek az Európai Unióban védelemre szorulnak. Mivel azt is tudjuk, hogy a védettséget nem osztogatják olyan könnyen az Unióban, valószínűleg ezek az élőlények, és így ez a terület nem ok nélkül kapott védettséget. Most ez megszűnik, és lesz egy szép gyártelep a helyén. Az átminősítéssel remek, követhető példát statuáltak más cégek számára.
A fő gond a Natura 2000 átminősítéssel az, hogy a jelenlegi ember civilizáció elvi fenntarthatóságának három alappillére, vagy ha jobban tetszik, „lába” (környezet-társadalom-gazdaság) közül csak ez utóbbira van tekintettel. Megint egy kicsit nőtt ez a „láb”, és így előbb-utóbb óhatatlanul felborul a hokedli. Persze, lehet mondani, hogy ez társadalmi érdek is, és ez részben igaz is. Megint egy kicsit hosszabb lett a hokedli „gazdasági lába”, miközben a „környezeti” ismét rövidebb lett kicsit.
A második alapvető gond, hogy mennyire lehet innentől komolyan venni az Európai Unió elkötelezettségét a fenntarthatóság tekintetében? Ha a nagy nyomatékkal propagált Natura 2000 hálózatának egyik elemét ilyen könnyedséggel hajlandó alárendelni más érdekeknek, mitől kell elhinnünk az Uniónak, hogy a fenntarthatóságot egyenlő fontosságú alapelvnek tartja a többi alapelvével? Mennyiben védett a hálózat többi eleme, ha itt is, ott is megjelenik egy befektető? – tette fel a kérdést Pogátsa Zoltán.
