Országossá vált Gyurcsány Ferenc platformja az MSZP-ben. Erről az egység jegyében és érdekében döntött így a pár választmánya. Maga a pártelnök kérte Gyurcsány társasága számára a megerősítést, pedig egyelőre elsősorban nem Orbán, hanem maga Mesterházy Attila számára jelent kihívást a volt miniszterelnök. A Fidesz kétharmados többsége töretlen, így Gyurcsány – bár támadásait mindíg a kormányfőnek címzi – elsősorban az MSZP elnökének a pozicíójára veszélyes, nem pedig Orbánéra.
Azzal, hogy Gyurcsány zöld utat kapott a küldöttektől arra, hogy platformja országossá váljon, jelentősen megkérdőjeleződik néhány “erős” embernek tartott személy befolyása. Ilyen elsősorban Szanyi Tibor, aki a közelmtúltban többször is gyakorlatilag távozásra, új párt megalakítására szólította föl a volt kormányfőt, arra utalva, hogy az MSZP egységének pont maga Gyurcsány a gátja. De ugyanígy kényelmetlen helyzetbe kerülhet Puch László is, aki néhány nappal ezelőtt szólt be keményen Gyurcsánynak.
Gyurcsány tehát nem merte követni Szili Katalin példáját, aki maga mögött hagyta a bukott pártot. Intő példa lehetett ugyanis, hogy Szilinek hiába volt nagy népszerűsége az országban, az MSZP-ből való kilépéssel és új párt megalakításával egyre jobban a partvonalra került, mi több, ma már Orbán köreivel ül egy társaságban az alkotmányozás folyamatában. Vele szemben Gyurcsány inkább azt választotta, hogy megpróbálja visszahódítani az MSZP-t. Zárug Péter Farkas politológus erről így fogalmazott az mno-nak adott interjúban: „Gyurcsány és agytrösztje amellett döntött, hogy nem új hálót épít, hanem még egyszer összeszedi energiáit és megpróbálja újra bevenni az MSZP bástyáit”.
A jövő két nagy kérdése ezek után, hogy Gyurcsány tovább erősödve visszaveszi-e az MSZP-t? S ha ez sikerül is neki, valódi kihívójává válhat-e ismét Orbánnak, akit a kétharmados többséghez leginkább maga Gyurcsány segített hozzá. Gyurcsány Ferenc mindenestre elindult ezen az úton, de az erősen kérdéses, hogy meddig jut. Az egyik legnépszerűbb politikai blog – a proszektúra – ugyanis például így fogalmaz vele kapcsolatban: “csak arra nem gondol, vagy, ha igen, úgy az orrától nem látja az erdőt, hogy a fellépései nem aratnak osztatlan sikert. Sőt, osztott sikert se nagyon. A pár ezer fanatikus öregecskedő hívén kívül a baloldal is riadtan, félve figyeli ámokfutó ténykedését. Jobboldalon viszont titkon örülnek, hiszen minden egyes Gyurcsány megszólalás újabb szög a liberalizmus koporsójába. Gyurcsány az MSZP Kókája.”
Ez is egy álláspont, de persze az is igaz, hogy amikor Gyurcsány 2004-ben hatalomra került, ügyei és támadhatósága miatt, a jobboldalon a maguk számára politikai”lottóötösként” fogadták megválasztását. Azután jött a 2006-os választás és Gyurcsány diadala. Most azonban 2011-et írunk és Gyurcsány Ferenc még lehetetlenebb küldetésbe akar belevágni. Pénze, ideje van rá. A jövő egyelőre “nagy” kérdése, hogy mindez elég lesz-e bármire, és kell-e félnie tőle Orbán Viktornak.
