A
korábbi kormányfő tavaly októberben alakította meg a ’89-es demokraták
politikai közösségének megszervezését célul tűző Demokratikus Koalíciót,
amely az MSZP választmányának döntése után országos szerveződésként
tevékenykedhet.
Gyurcsány Ferenc február 18-i évértékelő
beszédében arról beszélt, hogy az MSZP átalakításával a párt jövő évi
kongresszusán új balközép demokrata pártot kell létrehozni. Mint mondta:
rendszerváltozás szükséges a szocialista pártban, hogy az MSZP részt
vehessen az 1989-es alkotmány értékeire épülő új köztársaságban
megteremtésében.
Az új platform elnöke a volt miniszterelnök, alelnökei Molnár Csaba és Vitányi Iván.
Gyurcsány Ferenc a döntés után így kommentálta a történteket Facebook-üzenetében: Sokan tekintették mérföldkőnek a mai választmányi döntést. Voltak, akik azt mondták, hogy ezzel a döntéssel eldől a sorsunk. Ezt mindig túlzásnak gondoltam. És valóban, semmi egetverő nem történt. Nagyon helyesen senki nem akadt, aki úgy gondolta volna, hogy politikai kérdéseket szervezeti döntéssel lehet elintézni. Az ilyen semmi jó vért nem szülne. A többség ezt értette és józan maradt. Így van ez rendjén – zárul a politikus bejegyzése.
A Demokratikus Koalíció országossá nyilvánításával nem nőtt, azaz továbbra is hét a szocialista pártban működő platformok száma, mivel a Ficsor Ádám korábbi titokminiszter és Molnár Csaba egykori kancelláriaminiszter fémjelezte Magyar Progresszív Társaság Platform nem kérte országos minősítését, vezetői és tagjainak nagy része a Gyurcsány Ferenc vezette tömörülésben folytatja a politizálást.
A minősítéshez a Demokratikus Koalíció Platformnak formai követelményeket kellett teljesítenie: be kellett nyújtania programját, szervezeti felépítését, működési elveit és a legalább háromszáz tag meglétét igazoló okiratokat. Az MTI információja szerint a platformhoz eddig mintegy ezerkétszáz párttag csatlakozott.
Simon Gábor beszámolt arról, hogy a hét platform mellett öt rétegtagozat és tizennyolc szakmai tagozat kapott országos minősítést a választmánytól. Kitért arra is, kezdeményezte, hogy a platformok vezetői egy hónapon belül konzultáljanak az MSZP politikájáról, arról a jövőképről, amelyet a kormánnyal szemben megfogalmazhatnak.
A választmányi ülésen elhangzottakat ismertetve Simon Gábor közölte: egyetértés volt abban, hogy a kormány eddigi intézkedései nyomán társadalmi és gazdasági válság fenyeget. Kiemelte, hogy a kabinet politikájának kárvallottja a lakosság többsége: a többi között a devizahitelesek, a magán-nyugdíjpénztári tagok és a nyugdíjasok. Hozzátette, hogy a közszférában dolgozókról titkosszolgálati módszerekkel gyűjthetnek adatokat, a versenyszférában dolgozók jelentős része jövedelemcsökkenést szenved el az adóváltozások miatt, a tervezett fideszes “bérkommandó” helyett progresszív személyi jövedelemadó-rendszerre volna szükség.
A kárvallottak közé sorolta a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő nagyjából félmillió embert is, akiknek – Simon Gábor szerint – se segélyt, se munkát nem ígér a kormányzat.
A választmányi elnök kitért arra, hogy a kormány 600-800 milliárdos kiadáscsökkentésre készül, amelynek részleteit azonban halogatnak bejelenteni. Mint mondta, az “Orbán-csomag” várhatóan súlyos megszorításokat hoz majd, ezeket – az MSZP megítélése szerint – az igazságtalan adórendszer bevezetése tett szükségessé.
