Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert az eljáró bíró függesztette fel arra az időre, amíg indítványát az Ab elbírálja. Az Ab honlapján olvasható, hogy a testület – egy 1997-es állásfoglalása szerint – a bírói kezdeményezéseknek elsőbbséget biztosít. Az MTI érdeklődésére az Ab-n pénteken nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy meddig tart majd a konkrét indítvány elbírálása.
A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya előző nap közleményben tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt Biszku Béla ellen indult büntetőügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, és az alkotmánybírósági határozat meghozataláig felfüggesztette az eljárást. A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek vél.
Gulyás Gergely fideszes politikus csütörtökön a Lánchíd Rádió Sprőd című műsorában a Biszku-üggyel kapcsolatban azt mondta: jogos is lehet a bíróság véleménye, mert évek óta vita folyik arról, hogy hol vannak a szólásszabadság határai. Saját véleménye viszont az: Biszku Bélát nem azért kellene felelősségre vonni, mert azt állítja, hogy ,56 nem volt forradalom, hanem azért, mert az 1956 utáni felelősségre vonásoknak és tömeggyilkosságoknak az egyik részese és vezetője volt.
Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen január végén emelt vádat az I. és XII. kerületi ügyészség a “nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” miatt. A vádirat lényege szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-én sugárzott televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel. Biszku Béla tavaly augusztus 4-én, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta.
Az 1921-ben született Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt. Az elmúlt húsz évben nem adott interjút; tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.
