A
rendezőt, aki éppen megérte 80. születésnapját, a Magyar Filmművészek
Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
Lestár
János 1931. február 24-én született Budapesten. A Színház- és
Filmművészeti Főiskolán 1957-ben kapott rendezői diplomát, és a Könyves
Kálmán körúton akkor induló Budapest Filmstúdióhoz került
asszisztensnek.
Közben rövidfilmek társrendezőjeként is
bemutatkozott Raffay Annával (Busójárás, 1958), Kollányi Ágostonnal
(Madárdal a kőrengetegben, 1959). Első önálló, egy kiállítást bemutató
Színek és képek című dokumentumfilmjével (1959) sikert aratott.
1963-ban
a MAFILM Katonai Stúdiójához került, ahol igen sok, a katonai életet
bemutató dokumentum- és játékfilmet készített, illetve katonai
oktatófilmek létrehozásában is közreműködött. Itt készült produkciói
közül jó néhány moziforgalmazásba is került.
1974 és 1987 között
a Magyar Híradó és Dokumentum Stúdióban rendezett, majd az 1987-ben
megalakult MOVI-ban készítette filmjeit.
Dokumentumfilmes munkái
között jelentős helyet foglal el az Amerika. Nyugdíjas munkások
életviteli nehézségeiről szól a Helyettük, értük…. A pusztavacsi
béketalálkozó filmdokumentálása a Tolerancia. A Fórum Film
Kordokumentumok ’92 című sorozatának egyik szerzője volt.
A Balázs Béla-díjat 1969-ben, az érdemes művész címet 1981-ben kapta meg.
