A szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa szerint bár az is jó megoldás lehet, hogy koordinálják a romákat támogató, már meglévő uniós alapokat, sokkal egyszerűbb lenne, ha erre egy átfogó alapot hoznának létre a tagállamok.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament (EP) szerint a legelmaradottabb, legnehezebb helyzetben lévő térségeket támogatnák. Ezzel a módszerrel nem csak a romákat segítenék, ami – mint mondta – „társadalmilag sokkal elfogadottabb lehet”. Megjegyezte: ugyanakkor az egyes kistérségeken, településeken belül is nagy lehet a szóródás, így előfordulhat, hogy a legrászorulóbbak kimaradnának a segítségből.
Az EU készülő roma keretstratégiájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy célzottan kellene támogatni a roma civil szervezeteket is, amelyeknek nehézséget okoz, hogy nem rendelkeznek az uniós pályázatoknál alkalmazott társfinanszírozáshoz megkövetelt önerővel. Úgy fogalmazott: segíteni kellene továbbá a roma elit és középosztály kialakulását is, csak akkor valósulhat meg a romák társadalmi integrációja, ha az arányuknak megfelelő döntéshozó pozíciót töltenek be.
Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott EU 2020 stratégiában szerepelnek olyan célok, amelyek a romáknak is segíthetnek: a szegények és az iskolai oktatásból lemorzsolódók számának csökkentése, valamint a foglalkoztatás növelése. A stratégia célja, hogy 25 százalékkal, mintegy 20 millió emberrel kevesebben éljenek mélyszegénységben, és az oktatásból lemorzsolódók aránya a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá csökkenjen.
