Szavai szerint nincs egyetlen fontos terület a városban, amely kiemelkedne a többi közül, nincs irány és ötlet sem a költségvetésben. „Megtakarítás minden áron, és minden eddiginél nagyobb megszorítások” – hangsúlyozta, hozzátéve, azok konkrét célját nem látják, a háttérszámításokat nem ismerik. Horváth Csaba szerint ez a „hibás alapokon lévő” költségvetés nem a város hatékony működéséről, hanem fékezésről, leállásról szól.
Atkári János pénzügyi főtanácsadó úgy fogalmazott: ez a költségvetés „messze nem rossz”, hanem előbbre mutató a korábbiakhoz képest. Ez a költségvetés nem teljesen a jelenlegi vezetés költségvetése – hangsúlyozta, hozzátéve: a pénzforgalmi egyensúly megteremtését lehetett reális célként kitűzni. A költségvetés hiányával kapcsolatban azt mondta, az 56 milliárdos hiány – amelyet az előző vezetés prognosztizált – a vizsgálatok előre haladtával folyamatosan növekedett, most 185 milliárdot tesz ki, és ebbe a BKV 77 milliárdos külső adósságállománya nem tartozik bele.
LMP: jelentős az elmozdulás
Az LMP szerint a koncepcióhoz képest jelentős elmozdulás történt Budapest 503 milliárd forintra tervezett költségvetésében, így a párt lehetőséget lát arra, hogy újra „átbeszéljék” a számokat. Hanzély Ákos, a párt vezérszónoka a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén, a költségvetésről folytatott vitában azt mondta, fontos a jövőre szóló racionalizálás.
A képviselő kifejtette, működési oldalon 10 milliárdos módosítás történt, ami befoltozta a koncepcióban kifogásolt hiányosságokat, az elvonások mértéke pedig kisebb lett. Ezzel a módosítással Budapest költségvetése inkább politikai, mint pénzügyi szemléletűvé vált – mondta. Szavai szerint, figyelemmel kell kísérni azokat a bejövő forrásokat, amelyek léte nem fenntartható. Bár a főösszegek javultak, a bevételi oldalon ezzel egyidejűleg kérdőjelek jelentek meg, de reményét fejezte ki, hogy a számok tarthatók és betarthatók lesznek.
